1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

RÉDEI JENŐ: AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS CSALÁDSTATISZTIKAI ADATAI

gazdaságunk egészséges fejlődését, aknamunkát folytatnak közellátásunk ellen, terjesztik az imperialisták különféle rágalmait és hazugságait népi demokráciánk ellen". Dolgozó népünk ezért helyeslőleg fogadja kormányunk intézkedését, amellyel megszünteti a tőkés és népellenes elemek, volt hercegek, grófok, bárók, horthysta tábornokok és nagytőkések kiváltságos lakáshelyzetét és az úri naplopók lakásait munkásosztályunk rendelkezésére bocsátja. Ebben is követjük Engels tanítását: „Annyi azonban bizonyos, hogy a nagyvárosokban már most elég lakóház van ahhoz^, hogy ezek észszerű felhasználásával azonnal segíthessünk minden valódi lakásínségen? Ez természetesen csak a mai tulajdonosok kisajátítása útján valósítható meg, illetőleg olymódon, hogyl házaikba hajléktalan, vagy eddig túlzsúfolt lakásban élő munkásokat költöztetünk be."

9 Ami a mezőgazdasági dolgozók rossz lakásviszonyát illeti, a mezőgazdasági munkások nagyarányú foglalkoztatása az állami gazdaságokban ezen lényegesen javított. Nem tekinthetők még megfelelőknek, bár a felszabadulás előtti helyzethez képest jelentős a javulás, a munkáscsaládok 1949. január elsejei lakásviszonyai. A lakásállomány nagymértékű emelkedése nem fedezhette a szocialista építés által teremtett újfajta lakásszükségietet. Az új lakásszükséglet egyrészt onnan ered, hogy a dolgozók kulturális és an vagi szúivon^np'k emelkedésével azok a lakásviszonyok, amelyek a kapitalista körülmények között „tűrhetők" voltak, a munkásosztály számára már egyre kevésbbé felelnek meg, másrészt oka az ipar nagyarányú fejlődésével járó munkáslétszám-növekedés és ezzel a mezőgazdasági munkaerőtartalékoknak a városba, az iparba való áramlása. Az ötéves terv során mintegy 650 000 új munkaerőt kell munkába állítani, ezért megemelt ötéves tervünk lakásépítési fejezete elsősorban a termelés kiszélesítésével, új gyárak, ipartelepek és iparvárosok létesítésével, de ugyanakkor a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos lakásszükségletet kívánja megoldani. Mint ismeretes, a felemelt ötéves tervben az eredetileg előirányzott 180 000 lakás helyett 220 000 lakást építünk, 50 %-ban a város és 50 %-ban a falu számára. Ezzel az ipari termelés kiszélesítése által támasztott új lakásszükségletet 100 százalékig, a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében fellépő új lakásszükségletet mintegy 40 százalékig kívánjuk kielégíteni. A lakáskérdés gyors és végleges megoldása a szocializmus gyors és végleges győzelmének eredménye. A termelés kiszélesítése. a Engels: A lakáskérdéshez. Marx—Engels: Válogatott művek, I. kötet,'554. old. 75