1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

AZ 1949 ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS FŐBB DEMOGRÁFIAI EREDMÉNYEI

A házasok arányának alakulásáról teljesebb képet korcsoportonkénti arányuknak 1941—1949. évi alakulása mutat: ,, • 4 . sz. tábla A házasok aránya kor szerint 1941-ben és 1949-ben Házasok az azonos korúak » Korcsoport %-ában Korcsoport 1941 1949 Férfi Nő Férfi Nő 15—19 éves 0,6 9,6 1,1 11,4 20—24 „ 12,3 46,6 24,1 51,9 25—29 „ 53,0 78,5 58,3 72,5 30—39 „ 80,4 80,9 82,8 78,9 40—49 „ 89,1 78,0 88,6 77,5 50—59 „ 88,9 65,0 89,2 66,5 60 éves és idősebb*.* ........... 74,6 38,2 76,9 37,1 15 éves és idősebb összesen** 62,5 59,3 64,5 59,1 * A különváltan élőkkel együtt ** Az ismeretlen korúakkal együtt. Az adatok szerint a házasodási hajlandóság növekedése az egyes korcsoportokban nem volt egyenlő mértékű. 1941 óta a házasok arányszáma a legerősebben a fiatalabb korcsoportokban emelkedett; mégpedig a legkiugróbban a 20—24 évesek csoportjában, ahol a férfiaknál az 1941. évi 12,3°/o-ról 1949-ben 24,1 %-ra — csaknem kétszeresére — szökött fel a házasok aránya, a nőknél pedig az arányszám 46,6%-ról 51,9%-ra emelkedett. A hajadonok és nőtlenek kormegoszlásának alakulása a házasok tükörképét mutatja és belőle ugyanazok a következtetések vonhatók le — közvetve —, mint a házasokéból (a házasságralépő-kor előbbretolódása, a házasodási hajlam növekedése). Az iskolai végzettség alakulása Az 1949. évi népszámlálásnak a népesség iskolai végzettsegére vonatkozó adatai, mint említettük, döntő részben még az elmúlt évtizedek, a kapitalista Magyarország iskolázási viszonyaira jellemzők. A népesség iskolai tanulmányai a 6. életévvel kezdődnek. A 6 évesek jelentős részének azonban nemcsak iskolai végzettsége nem lehet, hanem a népszámlálás időpontjáig (január 1.) még írni-olvasni sem tanulhatott meg. A népesség iskolai végzettségének, továbbá írni-olvasni tudásának helyesebb mérlegelése céljából ezért az alábbi összeállítás — a 6 évesek figyelmen kívül hagyásával — arról számol be, hogy a 7 éves és idősebb népességből hányan végeztek el egy56