1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

PIKLER GYÖRGY: AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS MEZŐGAZDASÁGI ADATAIRÓL

A bérbeadás adatai azt mutatják, hogy kb. 10 holdon felül a földtulajdon nagyságával egyenes arányban nő a bérbeadók aránya az egyes nagyságcsoportba tartozó földtulajdonosok öszszes számához viszonyítva. Míg általában mintegy 9,0 %-ra tehető a tulajdonukat részben vagy egészben bérbeadók aránya, addig a 25—35 hold földtulajdonnal rendelkezőknek mintegy 24 %-a, a 35—50 holdasoknak kb. 32 %-a, az 50—100 holdasoknak kb. 40°/o-a, és a 100 holdnál nagyobb földterülettel rendelkezőknek hozzávétőleg 55 %-a ad bérbe földet. A nagyobb földtulajdonnal rendelkezőknél a bérbeadás oka föltehetően a beszolgáltatás progresszív emelkedése alól való kibúvás, a kulákbirtokoktól való színleges menekülés. Az ilyen bérletek között valószínűleg sok a színlelt ügylet. A bérbevétel (bérlet) adataiból megállapítható, hogy a bérelt terület aránya a 20—25 holdas csoportban a legmagasabb: 22,7 %. Terjeszkedési irányzat mutatkozik tehát a 20—25 holdas gazdaságnagyság elérésére. A bérelt területnek az 1935-ös helyzettel való összehasonlítása azt mutatja, hogy a bérelt terület nagysága az 1935. évivel szemben 1,6 millió holddal (kb. 60%-kal) csökkent. A földreform ezen a téren is nagy változásokat hozott, 1935-ben a bérelt területnek több mint a fele a nagybérlők és nagybirtokosok kezén volt. 1949-ben ezzel szemben a 100 holdon felüli gazdaságok bérelt területe nem érte el az 1 %-ot. A bérelt terület aránya 1935-ben az 50—100 holdas gazdaságoknál volt a legmagasabb, míg 1949-ben a 20—25 holdas csoportban. A bérelt terület aránya tehát most azokban a kategóriákban a legnagyobb, amelyek a kulákságot megkülönböztető határhoz, a 25 holdhoz közel fekszenek. Ez a jelenség nem tekinthető véletlennek. A kulákosodó középparaszt, hogy kuláknak ne minősüljön, csak a 25 holdas határig terjeszkedett. Ez is azt mutatja, hogy a kapitalizálódó középparaszt, a kulákhoz hasonlóan, a legáltalánosabb: a területi ismérv tekintetében igyekszik álcázni magát. A juttatottak birtokviszonyai A juttatáson kívüli földszerzés a felszabadulás óta aránylag csekély. Mezőgazdaságunk jellegét a földreform alapvetően átalakította. Ezt mutatta a szántóterület 1935. és 1949. évi százalékos megoszlásának már kimutatott egybevetése. A népszámlálás szerint egy juttatott személyre a földreform során átlag 4,2 hold földterület jutott. A juttatások mértékét 25