1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

PIKLER GYÖRGY: AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS MEZŐGAZDASÁGI ADATAIRÓL

Összegezve: az ellenőrzések eredményei azt mutatták, hogy a népszámlálási adatok, a gazdasági jellegű adatok is, különösen az egész tömegre vonatkozóan, általában jól megközelítve mutatják a való helyzetet. Kis tömegeknél — különösen ott, ahol az osztályellenség ellentámadása élesen jelentkezett — a hiba az átlagosnál nagyobb. De az ellenőrzés azt is megmutatta, hogy a vizsgált esetben a nagy gazdaságok alacsony" állatállományában elsősorban nem a pontatlanság (a letagadás) játszik szerepet, hanem itt a kulák ellenállásának sokrétű, változatosabb formájáról van szó. Figyelmet érdemelnek az osztályharcnak ezek a formái és méretei. Az őstermelő lakosság megoszlása A népszámlálás mezőgazdasági adatgyűjtésének legjellemzőbb összefüggései a következőkben foglalhatók össze: Magyarország népességének száma a három legutolsó népszámlálás szerint — a jelenlegi területre vonatkoztatva — következőképpen alakult:

1 1930. évi népszámláláskor . 8 685109 1941. évi népszámláláskor 9 316 074 1949. évi népszámláláskor 9 204 799 A második világháború az ország lakosságában nagyarányú veszteségeket okozott. Az ország népességének mezőgazdasági ismérvek szerinti megoszlását az 1. sz. tábla mutatja: 1. sz. tábla Magyarország népességének mezőgazdasági ismérvek szerinti megoszlása Megnevezés A népesség száma Ebből A gazdasággal rendelkezők közül őstermelő A gazdasággal rendekező őstermelők és családtagjaik együtt Megnevezés A népesség száma gazdasággal rendelkező gazdasággal nem rendelkező A gazdasággal rendelkezők közül őstermelő A gazdasággal rendekező őstermelők és családtagjaik együtt Férfi Nő 4 423 420 4 781 379 1 144 881 254 165 3 278 539 4 527 214 Együtt 9 204 799 1 399 046 7 805 753 1 086 659 3801 717 Magyarországon tehát a gazdasággal rendelkező őstermelő foglalkozásúak és családtagjaik együttesen (3 801 717 fő) az ország összlakosságának 41,3°/o-át alkotják. Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár adatai nélkül. 20