1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

PIKLER GYÖRGY: AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS MEZŐGAZDASÁGI ADATAIRÓL

sági kérdései azonban a régebbieknél részletesebbek voltak. Az adatgyűjtés a következőkre terjedt ki: a ház- és földtulajdon, haszon- és részes bérlet, az illetmény- és szegődményes földek (külön-külön) és az így részletezett, vagyis bármilyen jogcímen birtokolt föld együttes nagysága, továbbá a bérletbe kiadott föld és a saját kezelésben maradt föld (az ú. n. gazdaság). A saját kezelésben lévő földterületet művelési ágak szerint is részletezni kellett; külön megjelölve a szántóföld nagyságát, külön a szőlő, kert és gyümölcsös területének együttes kiterjedését, végül — de szintén egybefoglalva — a többi művelési ágakét. Ezt a kérdőpontot még a saját kezelésű föld fő művelési ágának megjelölése egészítette ki. További mezőgazdasági vonatkozású kérdés irányult az állatállomány, mégpedig az igáslovak, igásökrök, szarvasmarhák,- sertések, valamint — egy tételbe foglalva — a juhok és kecskék számának megállapítására. A következő kérdőpont a mezőgazdasági nagygépek, a traktorok és cséplőgépek számára vonatkozott. Külön-külön kérdés tudakolta az igénybevett idegen munkaerő és a felszabadulás utáni földreform adatait, s végül azt is, hogy a felszabadulás után az adatszolgáltató más módon szerzett-e és — ha igen —, milyen területű földet. Igenlő feleletek esetében a földszerzés jogcímét is meg kellett jelölnie; olyan megkülönböztetéssel, hogy mekkora földet örökölt, vásárolt, vagy szerzett csere, illetőleg ajándékozás útján. E kérdéshez csatlakozott még a szövetkezeti .tagság kérdőpontja. Pontossági tényezők A sokirányú kérdésföltevés bizonyos értelemben az adatfelvétel hátrányára vált. A gazdasági kérdések és egyéb népszámlálási kérdőívek, mint a kisiparosok, a kereskedők, a vakok, a lakások, a házak, stb. összeírása a népszámlálásnak csak mintegy „melléktermékei". A népszámlálási kérdőíveknek ilyen halmozása az egész népszámlálási adatfelvételt megterhelte, ami bizonyos mértékben az adatok pontosságának rovására ment. A kérdőívek és a kérdések nagy száma, valamint sokoldalúsága így az egész 1949. évi népszámlálásnak előnye és ugyanakkor — ebben az értelemben — hátránya is. A kérdőívek és kérdések nagy számát és terjedelmét azonban ellensúlyozta a Párt és a kormány által végrehajtott mozgósítás: a népszámlálás jelentőségét hangsúlyozó sajtó-, rádióés pártpropaganda, a Párt helyi szerveinek, a különböző népi szerveknek, a közigazgatási hálózatnak és a Statisztikai Hivatalnak az együttműködése. Ar-^rä&el 30 000 számlálóbiztos, élvt \ o j, • Népszámlálás — 17-44 / ^ J 17 . KÖNYVTÁR é> * DOKUMENTÁCIÓS V2- SZOLGAAT -