1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - V. A népesség összetétele, családi és lakásviszonyai

A népszámlálás korstatisztikai feldolgozása szerint a gyermekek — a 15 évnél fiatalabbak — összes száma országosan 2-29, ebből a 14 évnél fiatalabbaké pedig 2-14 millió volt. A házassági termékenységről számot adó feldolgozásoknak a férjes, özvegy, elvált és különváltan élő nőkre vonatkozó — főleg népszaporodási szempontból tanulságos — eredményei szerint összesen született gyermekeik száma (a felnőttekkel, időközben elhaltakkal, halvaszületettekkel együtt) 7-85 millió, ebből a népszámláláskor életben lévőké 5-60 millió volt. A családstatisztika adatai szerint a családban élő gyermekek összes száma (az otthon élő felnőtt gyermekekkel együtt) 3-63 millió, ebből a 14 évnél fiatalabbaké 2-1 millió volt ; a családösszetétel szempontjából természetesen az 1949. évi népszámlálásnak ez a két végeredménye a döntő. 5. A népesség lakásviszonyai, laksűrűsége. A népesség lakásviszonyainak legjellemzőbb mérőszáma a laksűrűségi arány ; különösebb figyelmet érdemel még az is, hogy a különböző lakástípusokban a népességnek mekkora része, mely rétegei élnek. A laksűrűségről kétféle adat áll rendelkezésre : a lakosok (jelenlévők) lakásonkinti és szobánkinti átlagos száma. Mindkét adat lakásnagyságcsoportonkint is megvan (83. sz. tábla és 61—62. sz. grafikon). A kétféle adatsor egybevetése arra mutat, hogy a magánlakásonkinti átlagos lakosszám ugyan a lakás nagyságának emelkedésével párhuzamosan fokról-fokra emelkedik, a helyesebb mérőszám, a szobánkinti laksűrűség azonban a legkisebb (egyszobás) lakásokban a legmagasabb, a nagyobb lakástípusokban pedig fokozatosan és erős mértékben csökken. Az alábbi összeállítás egyúttal arra is rámutat, hogy a népességnek kétharmada él a legsűrűbben lakott, egyszobás (egyhelyiséges) lakásokban : Lakás-nagyságcsoport A magánlakásokban lakó népesség %-os megoszlása Száz Lakás-nagyságcsoport A magánlakásokban lakó népesség %-os megoszlása magánlakásra szobára Lakás-nagyságcsoport A magánlakásokban lakó népesség %-os megoszlása jut lakos (jelenlévő) 1 helyiségből

1) álló lakás 1 szobás lakás 2 „ „ 1-0 65-7 27-0 4-7 1-6 295 348 403 449 510 295 341 191 130 104 3 „ „ 1-0 65-7 27-0 4-7 1-6 295 348 403 449 510 295 341 191 130 104 4 és több szobás lakás Összesen 1-0 65-7 27-0 4-7 1-6 295 348 403 449 510 295 341 191 130 104 4 és több szobás lakás Összesen 100-0 365 2) 257 A szobánkinti laksűrűség az egyes város- és községcsoportokban jellegzetesen elütő : minél falusiasabb valamelyik települési kategória, annál magasabb a lakosok szobánkinti átlagos száma is. Az eltérés lakástípusonkint is jelentkezik : <8 > Ebből 100 szobára jut jelenlévő a(z Város- és községcsoport S <0 -M 1 helyiségből álló

1) 1 2 3 4 és több 1 helyiségből álló

1) 1 2 3 4 és több összVáros- és községcsoport 1 helyiségből álló

1) szobás 1 helyiségből álló

1) szobás szes

2) Város- és községcsoport < « <U lakásban él lakásokban százalékban lakásokban Budapest M. t. városok .... J. t. városok .... Városias jellegű községek Egyéb községek .. 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 0-4 0-7 0-9 0-9 1-4 54-4 62-8 69-0 68-1 68-9 29-6 27-0 24-0 26-3 26-7 11-0 7-0 4-8 3-7 2-3 4-6 2-5 1-3 1-0 0-7 207 238 241 271 327 270 312 316 345 375 153 185 182 196 211 121 138 137 134 139 105 113 104 95 99 188 236 249 268 296 Magyarország összesen 100-0 1-0 65-7 27-0 4-7 1-6 295 341 191 130 104 257 /l lakásviszonyokról a népszámlálás családstatisztikai feldolgozása is beszámolt. Az alábbi összeállítás a teljesség kedvéért nemcsak a közel 2-4 millió családot részletezi lakásuk nagysága, ill. a lakás bírásának jogcíme szerint, hanem a családtöredékeket is. Minthogy a népszámlálás a családoknak egy nem egészen kis részét „egyéb címen" lakóként könyvelte *) Konyha, vagy egyéb lakóhelyiség. — 2) A kizárólag konyhából vagy 1 egyéb lakóhelyiségből álló lakások figyelembevételével.