1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - V. A népesség összetétele, családi és lakásviszonyai

Száz férjes nőre jutott gyermek Korcsoport —2 2—4 5—9 10—14 15—19 20—29 30—39 40—49 50— általáéves házasságtartammal ban

1) a) Az összesen született gyermekek a) száma alapján : — 19 éves 30 100 226 — — — — — — 45 20-24 „ 43 114 164 224 — — — — — 93 25-29 „ 48 118 185 236 239 — — — — 159 30-34 „ 49 109 181 249 285 261 — — — 215 35-39 „ 45 94 164 237 296 319 — — — 253 40 - 44 „ 37 70 134 202 273 335 304 — — 285 45-49 „ 34 50 87 152 218 340 390 — — 312 50-59 „ 36 41 75 107 138 289 395 441 — 333 60-69 — — — 47 71 191 352 467 511 417 70- „ — — — — — 121 240 426 530 475 Összesen 42 111 173 229 273 419 385 459 533 259 b) Az életben lévő gyermekek száma alapján : — 19 éves 27 88 207 — — — — — — 40 20-24 „ 40 99 139 204 — — — — — 81 25-29 44 104 159 196 215 — — — — 136 30-34 „ 45 97 159 210 232 234 — — — 183 35-39 „ 43 83 144 198 241 252 — — — 208 40-44 „ 35 61 117 167 220 258 258 — — 224 45-49 „ 33 42 76 121 171 253 275 — — 233 50-59 33 38 64 81 110 215 269 286 — 234 60-69 „ — — — 45 62 126 226 294 297 263 70— — — —' — 67 155 260 306 276 Összesen 38 97 150 191 221 241 260 290 304 196 A férjes és az özvegy nők termékenységi adatai a 71—73. sz. táblákon foglalkozás és foglalkozási viszony szerint tagolva (keresőknél saját, eltartottaknál férjük, ill. eltartójuk foglalkozása alapján) is rendelkezésre állanak. A férjes nőkre vonatkozó adatok alakulásából a következők tűnnek ki : Foglalkozási tekintetben a mezőgazdaság körébe tartozó nők átlagos gyermekszáma magasabb, mint az ipari és más foglalkozásokhoz tartozóké. Foglalkozási viszony szerint az önállók sorába tartozó nők gyermekszáma elég erősen meghaladja a munkásokét ; az utóbbiaké viszont jóval nagyobb, mint az alkalmazottaké. Az önállókra vonatkozó részletadatok még arra is rávilágítanak, hogy a kulákfeleségek átlagos gyermekszáma lényegesen alacsonyabb, mint az 5—10 és 10—25 kat. holdasoké. Az, hogy az utóbbi két kategóriába tartozó férjes nők házassági termékenysége aránylag magas, szorosan összefügg azzal, hogy a földreform során földjuttatásban részesült nagyobb-családos gazdálkodók feleségei túlnyomóan e két kategóriába tartoznak. Az özvegy nölc gyermekszámára vonatkozó adatok alakulása eléggé eltér a férjes nőkétől : Az özvegy nők átlagos gyermekszáma ugyanis nem a mezőgazdaságban a legnagyobb, hanem a bányász-népesség körében. Foglalkozási viszony szerint az önállók sorába tartozó özvegy nők gyermekszáma ugyan meghaladja a munkásokét, jellemző azonban, hogy a gyermekszám-átlag két munkás-kategóriában (állandó mezőgazdasági munkások és bányászmunkások) nagyobb, mint a birtokos-özvegyeknél. A férjes és az özvegy nők termékenységi adataiban mutatkozó különbségek igen nagy részben a korösszetétel (és ezzel párhuzamosan a házasságtartam) eltéréseire vezethetők vissza ; arra, hogy az özvegy nők közt nemcsak általában, de az egyes foglalkozási stb. kategóriákban is viszonylag sokkal több az idősebb (a szülőképes koron túllévő), mint a férjes asszonyok között. A férjes nők adataiban a kor-tényező zavaró hatása kategóriánkint erősen érezhető : a munkás-feleségek között például sokkal több a be nem fejezett termékenységű (és így természetszerűen kisebb gyermekszámú) fiatalabb, mint az önálló-feleségek közt. Az özvegy nők adatait viszont a kor-tényező csak kisebb mértékben befolyásolja. Ennek megfelelően az özvegy nők gyermekszám-átlaga nemcsak magasabb, mint a férjes nőké, hanem az egyes kategóriák közti eltéréseket is a valóságnak megfelelőbben fejezi ki. Tekintet nélkül a házasság tartamára.