1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - IV. Az épület- és lakásviszonyok területi alakulása

Az alábbi összeállítás a háromféle néptömörülési kategorizálásban — az államigazgatási beosztásnak, a lélekszám-nagyságnak és a népesség foglalkozási jellegének megfelelő csoportosításban — közöl néhány alapvető épületstatisztikai adatot. A városias jelleg fokozódása (ill. a mezőgazdasági színezet csökkenése) az épületstatisztikai adatokban igen határozottan kifejeződik; az itt-ott mutatkozó törések túlnyomóan településföldrajzi tényezőkkel függnek össze ; így azzal, hogy a legkisebb községek főleg a Dunántúlon és a hegyvidéken terülnek el, ahol az építkezési anyagok inkább állanak rendelkezésre, míg a nagyobb lakosszámú agrártelepülések az Alföldön fekszenek, ahol a kő és a fa nagyon hiányzik, stb. Ebből tulajdonképeni A tulajdonképeni lakóházak közül Száz tulajdonképeni lakóház vályog v. sár falazatú (vályog v. sár alapon) lakóházra jut A községek és városok csoportjai Az épületek száma szám szerint %-ban a háború folyamán megsérült 6 és több lakásos vályog v. sár falazatú (vályog v. sár alapon) nád v. zsúpszalma tetőzetű magánlakás jelenlévő százalékban a) Az államigazgatási jellegnek megfelelően. Budapest M. t. városok J. t. városok Városias jellegű községek .... Egyéb községek « 146.027 272.115 239.547 332.986 1,957.908 123.073 178.670 140.805 217.499 1,068.064 84-3 65-7 58-8 65-3 54-5 56-2 32-5 19-2 24-3 13-9 13-2 3-0 0-7 0-4 0-4 3-9 27-8 45-6 41-1 44-5 0-2 8-0 16-9 15-0 20-1 377 173 132 123 117 • 1.214 581 436 436 446 Magyarország összesen 2,948.583 1,728.111 58-6 20-6 . 16 39-5 16-5 143 513 b) A lélekszám-nagyságcsoportok szerint. - 499 g 500- 999 £ 1.000- 1.999 > 2.000- 2.999 75 3.000 - 4.999 % „ 5.000 - 9.999 ü g. 10.000- 19.999 i2 -g 20.000 - 49.999 :g 50.000 - 99.999 * 100.000-150.000 , Budapest 95.879 273.220 476.419 339.603 413.575 419.447 312.654 337.832 81.778 52.149 146.027 42.406 136.125 255.517 191.138 245.284 247.906 194.241 203.759 54.414 34.248 123.073 44-2 49-8 53-6 56-3 39-5 59-1 62-1 60-4 66-5 65-7 84-3 9-9 . 10-8 14-8 16-7 17-9 17-4 18-7 22-1 22-0 49-8 56-2 0-3 0-3 0-4 0-5 0-5 0-5 0-4 1-4 3-5 3-1 13-2 24-0 29-4 34-7 42-9 48-8 50-8 51-6 45-4 23-2 16-5 3-9 14-6 15-6 17-2 20-4 22-5 18-8 20-8 12-5 11-6 4-3 0-2 114 116 118 118 118 121 121 143 185 180 377 451 458 458 447 446 439 431 474 609 627 1.214 Magyarország összesen 2,948.583 1,728.111 58-6 20-6 1-6 39-5 16-5 143 513 c) A foglalkozási jelleg szerint. Községek és városok, melyekben a mezőgazdasági népesség aránya 25-0%-nál kisebb : Budapest Vidék 25-0-49-9% 50-0-74-9% 75-0- % 146.027 329.023 303.842 879.004 1,290.687 123.073 235.827 191.852 499.587 677.772 84-3 71-7 63-2 56-8 52-5 56-2 38-8 22-6 16-0 10-5 13-2 2-9 0-5 0-3 0-4 3-9 13-3 31-7 50-0 49-7 0-2 3'3 10-7 20-6 22-8 377 169 132 118 114 1.214 577 461 424 444 Magyarország összesen 2,948.583 1,728.111 58-6 20-6 1-6 39*5 16-5 143 513 A magánlakásokra vonatkozó városi és vidéki adatok szerint a falusi, mezőgazdaság

1 jelleg fokozódásával párhuzamosan a lakások felszereltsége egyre hiányosabb. Az viszont, hogy a városias községek adatai több szempontból kedvezőbbek, mint a járási tanács alá rendelt városoké, a közepes lélekszámú települések adatai pedig kedvezőtlenebbek, mint a kisebbeké, annak tudható be, hogy aránylag sok nagy alföldi agrártelepülés tartozik a j. t. városoknak, lélekszámra pedig a közepes nagyságú községeknek (városoknak) a csoportjába.