1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - I. A népesség fejlődése

A népesség szaporodása tekintetében a gyermekekben gazdag Szabolcs-Szatmár és az erősebben egykés Baranya megye két merőben elütő típust képvisel. Ennek megfelelően a két megye községeinek a népsűrűsége is alapjában eltérően alakult: Megye Népsűrűség 1 krr^-re

1) A népsűrűség emelkedése

1) Index 1869 | 1949 Megye 1869ben 1949ben 1869— 1949 (Baranya megye népsűrűsége a városok nélkül = 100) Baranya megye (városok nélkül) Szabolcs-Szatmár megye (városok nélkül) 535 48-9 61'1 88-7 7-6 39-8 100 91 100 145 3. A népesség összetételének módosulása. A népesség fejlődésével párhuzamosan és azzal szoros kölcsönhatásban az elmúlt évtizedek alatt a népességszerkezet: a nemek aránya, a kor- és foglalkozási összetétel stb. is módosult. A népesség megoszlásáról a mai országterületre vonatkozó, összehasonlításra alkalmas adatok csupán a századforduló (sőt részben csak 1920) óta állanak rendelkezésre. Ezek az adatok tehát arról a csaknem pontosan félszázados (48 éves) időszakról számolnak be, mely alatt a népgyarapodás üteme — a századforduló utáni és a két háború közötti idők gazdasági nehézségei és válságai, az egyke terjedése, különösen pedig a két világháború miatt — lényegesen kisebb volt, mint az előző 31 év alatt, a mult század utolsó harmadában.

2) a) A népösszetétel változásai összefoglalóan. A legdöntőbb változásokat a népesség szerkezetében a két nem, a nagyobb korosztályok és főbb foglalkozási ágak lélekszámának és arányának az alakulása mutatja. Ezekről összefoglalóan a következő összeállítás nyújt képet: Részletezés A népesség száma A népesség % megoszlása -OS Lélekszámkülönbözet

3) Részletezés 1900 1949 A népesség % megoszlása -OS szám szerint | %-ban Részletezés 1900 1949 1900 | 1949 1900—1949 a) Nemek Férfi 3,407.281 4,423.420 49-7 48-1 + 1,016.139 + 29-8 Nő 3,447.134 4,781.379 50-3 51-9 + 1,334.245 + 38-7 b) Nagyobb korosztályok 15 évnél fiatalabb 2,433.317 2,290.090 35-5 24-9 — 143.227 — 5-9 15—39 éves 2,590.969 3,569.766 37-8 38-8 + 978.797 + 37-8 40—59 éves 1,302.339 2,271.891 19-0 24-7 + 969.552 + 74-5 60 éves és idősebb

4) .... 527.790 1,073.052 7-7 11-6 + 545.262 + 103-3 c) Főbb foglalkozási ágak

6) Őstermelés (mezőgazd.)*). 4,164.133 4,519.293 60'7 49-1 + 355.160 + 8-5 Ipar, bányászat 1,217.215 2,275.140 17-8 24-7 + 1,057.925 + 8&9 Kereskedelem 272.960 393.372 4-0 4-3 + 120.412 + 44-1 Közlekedés, közszolgálat + + és szabadfoglalk.

7) 459.235 1,036.775 6-7 11-3 + 577.540 + 125-8 Egyéb és ismeretlen foglalkozású 740.872 980 219 10-8 10-6 + 239.347 + 32-3 Összesen 6,854.415 9,204.799 100-0 100 0 + 2,350.384 + 34-3 A két nem arányának alakulása jellegzetesen eltérő. 1900-ban ezer férfira 1012, 1949-ben pedig 1081 nő jutott. A nők száma a század elején mindössze 40.000-rel haladta meg a férfiakét, most viszont 360.000-rel nagyobb annál. A nőtöbblet főleg a két világháború okozta veszteségek következtében emelkedett; fokozódása azonban a veszteségek •) 1869-ben a polgári, 1949-ben az összes népesség száma alapján. A népsűrűség kimutatott 1869 —1949. évi emelkedése tehát egy árnyalattal nagyobb, mint a valóságban. — s) Az évi átlagos népszaporodás ugyanis 1869 és 1900 közt 1-16, 1900 és 1949 között pedig 0-70%, illetőleg a valóságot jobban megközelítő számítás szerint, vagyis az egyes évtizedek népszaporodási arányának átlagával számolva, az első időszakban 1 03, a másodikban pedig csak 0"63 % volt. — a) Tényleges szaporodás (+) vagy fogyás (—).— ") Az ismeretlen korúakkal együtt. — ") Keresők és eltartottak együtt. A foglalkozási csoportosításban bekövetkezett változások miatt csak összevont foglalkozási ágak adatai állanak az összehasonlításra alkalmas módon rendelkezésre. A csoportosítás az összehasonlíthatóság biztosítása céljából a korábbi népszámlálások csoportosításainak felel meg. — •) Mező- és erdőgazdaság stb. — 7) Ebből 1900-ban közlekedés 212.862 (3 1 %), közszolgálat és szabadfoglalkozások 246.373 (3"6%); 1949-ben ez a két főcsoport — a korábbi népszámlálások csoportosításának megfelelően — pontosan nem választható szét; hozzávetőleges becslés szerint: közlekedés 470.000 (5-1%), közszolgálat és szabadfoglalkozások 565—570.000 (6-1%); az 1900—1949. évi lélekszámkülönbözet pedig : közlekedés kb. + 257.000(120%), közszolgálat és szabadfoglalkozások kb. + 320.000 (130%).