1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - I. A népesség fejlődése

Város- és községcsoport Az 1869. Az 1949. Az 1869-1949. évi tényleges népszaporodásból Város- és községcsoport évi népességből Az 1869-1949. évi tényleges népszaporodásból Város- és községcsoport az egyes város- és községcsoportokra jutott (%) Budapest M. t. városok J. t. városok M. t. és j. t. városok együtt Községek Magyarország összesen 6-0\ 1011 24-2 8-lJ 18-2 75-8 17-3\ 12-0 36-3 7-0 J 19-0 63-7 30-7 \ 14-3 50-7 5-7) 20-0 49-3 Budapest M. t. városok J. t. városok M. t. és j. t. városok együtt Községek Magyarország összesen 100-0 100-0 100-0 A fenti adatok a belső vándorlás legjelentősebb irányára, a vidékről a városokba áramlásra és annak méreteire is utalnak. c) A lélekszám alakulása megyénkint. A népesség gyarapodása nemcsak a jellegzetes város- és községcsoportok szerint mutat nagy eltéréseket, hanem az ország különböző részein, megyénkint is (1. a 3. sz. táblát, valamint az 5. és a 6. sz. ábrát). Az alábbi összeállítás az 1869—1949. évi tényleges népszaporodási arány nagyságrendjében sorolja fel az ország egyes megyéit. A tábla a megyék egész területére vonatkozó adatokon kívül a városok nélkül is közli a megyék népgyarapodási arányszámát

1); a tulajdonképeni vidék, a falvak lassúbb nepességfejlődéséről és az e tekintetben mutatkozó különbségekről az utóbbi adatok tájékoztatnak: Tényleges népgyarapodás Megye 1869—1949, %-ban

2) a városokkal a városok nélkül

1) Fest 108-7 (1) 118-2 (1) Komárom 907 (2) 57-5 (9) Szabolcs-Szatmár 864 (3) 81*3 (4) Bács-Kiskun 82-2 (4) 85-2 (2) Hajdú-Bihar 77-3 (5) 637 (7) Nógrád 71-1 (6) 58-1 (8) 65-9 (7) 69-4 (5) Borsod-Abaúj-Zemplén 65-0 (8) 42-5 (12) Szolnok 62-3 (9) 65-2 (6) Zala 60 4 (10) 53-9 (10) Csongrád 58-6 (11) 83-9 (3) Vas 57-5 (12) 41-5 (13) Heves 54-0 (13) 501 (11) Fejér 44-1 (14) 39-2 (14) Győr-Sopron 42-8 (15) 29-9 (16) Somogy 42-1 (16) 32 5 (15) Baranya 34-6 (17) 14-2 (19) Veszprém 30-4 (18) 27-9 (17) Tolna 22-4 (19) 217 (18) Megyék együtt 61-7 — 54-4 — Budapest főváros 426-0 — — — Magyarország összesen 83-7 — — — Pest megye a bemutatott adatok szerint kiemelkedően a legjobban népesedő megyéje az országnak. Azonban a népszaporodás szempontjából ez a megye is két erősen elütő részre oszlik: a Budapest-környékire és a megye többi részére. A lakosság valóban erős ütemben csak a megyének a mai (megnagyobbodott) Budapestet körülölelő részein gyarapodott, mégpedig a közelebbi övezet városaiban és községeiben 220*8, a távolabbiakban pedig 138'0%kal. A megye többi részén jóval kisebb, bár a többi megyéhez viszonyítva még mindig figyelemreméltó mértékben : 81*8, illetőleg a városok nélkül 87'8%-kal nőtt meg 1869 és 1949 között a lakosok száma. Ha az egyes megyék népszaporodási adatainak évtizedenkinti alakulását vizsgáljuk, kitűnik, hogy a fejlődés üteme nemcsak időszakonkint, hanem szinte megyénkint is meglette*) Mindkét esetben az egyes megyék sorszámának megjelölésével. — a) 1869-ben a polgári, 194y-bcn az összes népesség száma alapján ; az 1869—1949. évi népszaporodás kimutatott arányszáma tehát egy árnyalattal nagyobb, mint a valóságban. — a) Vagyis csak a községekben.