1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 11. A külterületi lakotthelyek főbb adatai (1951)

Bevezetés

megállapításánál a feldolgozás a keresőket egyöntetűen abba a főcsoportba sorolta, amelyben a népszámlálás időpontjában — vallomásuk szerint — működtek. A foglalkozási főcsoportot teliát a munkahely határozta meg. Foglalkozási viszony, vagyis az alkalmaztatás jellege szempontjából a külterületi feldolgozás a következő kategóriákat különböztette meg : munkás, magában foglalja az összes fizikai dolgozókat ; alkalmazott, magában foglalja az összes szellemi dolgozókat ; önálló (birtokos, bérlő ; iparos, kereskedő, vállalkozó, önálló értelmiségi stb.) és ezek segítő családtagjai. A mezőgazdaságban a munkás és az önálló kategória szétválasztása nehézséget okoz. A birtokost és bérlőt a birtok (bérlet) nagyságára való tekintet nélkül általában az önállók közé soroltuk, bár az alacsonyabb kat. holdas birtokosok és bérlők csak névleg önállók, valójában inkább bérmunkások, akiknek nagyrésze családtagjaival együtt hosszabb-rövidebb időn át mások gazdaságában bérmunkát is végez. A feldolgozásban nem választhattuk szét a túlnyomórészt bérmunkából élőknek ezt a kategóriáját az önállóktól, az eredmények kiértékelése azonban a 0—1 kat. holdas mezőgazdasági „önálló"kat már a munkások közé sorolta. Az egyes táblafejek, valamint a táblák oldalszövegei tekintetében megjegyzendő : A jelentéktelen számú ismeretlen korú személy (országos végösszegben 85 férfi és 186 nő) a 60 éves és idősebb népesség adatába foglaltatott. Az iskolai végzettség rovataiban minden személy csak egyszer szerepel, mégpedig legmagasabb iskolai végzettségének megfelelően. Ha ennek a fokozatnak a táblában nincs külön rovata, akkor a megfelelő adat a legközelebbi alacsonyabb — vagy vele egyenértékű — végzettségi rovatba foglaltatott. Tehát pl. „a középiskola 8 osztályát végezte" rovat nem csupán ezeknek és a középfokú szakiskola 4 osztályát végzetteknek együttes számát mutatja, hanem magában foglalja a különféle érettségi (képesítő) bizonyítványt szerzettek, továbbá a főiskolát végzettek számát is; ugyanez az elv érvényesül az alacsonyabb iskolai végzettségi fokozatokban is. Az ,,ír-olvas általában" rovat magában foglalja az iskolába nem járt írni-olvasni tudók számát is. A csak olvasni tudók és az ismeretlen végzettségűek a „nem ír, nem olvas" rovat adatában foglaltatnak.