1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 11. A külterületi lakotthelyek főbb adatai (1951)

I. RÉSZ.A külterületi lakotthelyek főbb adatainak ismertetése. - B) A főbb adatok részletezése - 4. A külterületi épület- és lakásstatisztikai eredmények

A külterületi népesség lakásviszonyaira különösen jellemző a lakóházakra, lakásokra és szobákra számított laksürűség. A lakóházakban átlagosan kevesebb a jelenlévő, mint a belterületen, mert a külterületi házak általában kisebbek, túlnyomó többségükben csak 1 lakás van. A belterülettel összehasonlítva, magukban a külterületi lakásokban már nagyobb a laksürűség, a 100 szobára számított laksűrűség pedig még nagyobb. Rinletuéi Belterület Külterület Bel- é» külterület együtt Rinletuéi szám szerint százalékban szám szerint százalékban szám szerint százalékban Lakóházak 1,402.151 80-8 332.132 19-2 1,734.283 1000 „ jelenlévői 7,456.233 82-7 1,559.101 17-3 9,015.334 1000 Magánlakások 2,065.418 8-3-4 410.700 16-6 2,476.118 1000 „ szobái 3,004.660 86-2 a) 481.739 13-8 3,486.399 ÍOO'O „ jelenlévői 7,477.520 82-7 3) 1,569.147 17-3 9,046.667 1000 100 lakóházra jutó jelenlévő 532 469 520 100 magánlakásra,, „ 362 382 365 100 szobára „ „ 4) 249 326 257 100 magánlakásra jutó szoba 145 117 141 ') A lakóházakban és lakott egyéb épületekben lévő lakások együtt. a) A lakott egyéb épületek szobáit a lakások szobáinak arányában hozzászámítottuk. ') Az összes népességből levonva a 847 intézeti háztartásbecslésszerüen kiszámított népességét (23.750 fő). ') A laksűrűség kiszámításánál a konyhából és egyéb helviségekből álló lakások is figyelembe vétettek.