1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 11. A külterületi lakotthelyek főbb adatai (1951)

I. RÉSZ.A külterületi lakotthelyek főbb adatainak ismertetése. - B) A főbb adatok részletezése - 1. A külterületi népesség foglalkozási főcsoportok és foglalkozásiviszony szerint.

14 A külterületi népességben a mezőgazdaság túlsúlya következtében a többi foglalkozási ág képviselete nem számottevő. A 78'8%-ot kitevő mezőgazdasági népesség mellett a bányászat 3'1%-os aránya (országos arányuk 2*3%) haladja csak meg az országos átlagot. Számottevő még az ipari népesség részvétele 8"4%-kai, bár az országos 22-4 %-os arányának alig több mint egyharmada. A NÉPESSÉG SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA FOGLALKOZÁSI FŐCSOPORTONKÉNT BELTERÜLET KÜLTERÜLET A népesség szociális rétegeződését feltüntető foglalkozási viszony szerinti megoszlás szorosan összefügg a mezőgazdasági népesség túlsúlyával. A népesség 68'3%-a önálló, azok segítő családtagjai és eltartottjai. Az önállók és családtagjaik aránya erősen meghaladja az országos átlagot (50'1%), de különösen a belterületi népességét (46-3%). A munkások és eltartottjaik aránya (28'6%) már alacsonyabb az országos átlagnál (38-4%). Mind a belterületi, mind az országos adatokhoz való viszonyában legkisebb az alkalmazottak aránya : 2-7% (országos arány 10-6%). A külterületen lakó népességre vonatkozó feldolgozás nem eléggé részletes ahhoz, hogy a külterületi népesség osztálytagozódását kiszámíthassuk. Nagy vonalakban és nagyságrendben a népességből : munkás 28-6% alkalmazott 2-7% bérmunkából élő együtt 31'3% kisárutermelő 64-5% tőkés, kulák stb. 3-7% A kisárutermelők közé soroltuk az 1—25 kat. holdas birtokosokat és bérlőket, valamint az alkalmazott nélküli iparosokat. A tőkések, kulákok csoportjába soroltuk a 25 kat. holdnál nagyobb birtokosokat ós bérlőket, kereskedőket, a vagyonukból élőket.