1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Családstatisztikai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás családstatisztikai eredményeinek ismertetése. - B) A családstatisztikai adatok részletezése

X B) A családstatisztikai adatok részletezése. 1. Családok összetétele. Családtípusok. Az 1949. évi népszámlálás családstatisztikai feldolgozása 9,038.220 magánháztartásban élő személyre terjedt ki. Ez az össznépesség 97'7%-a. Az intézeti háztartásban lakó, mintegy 167.000 személy — miután nem családi kötelékben él — a családstatisztikai feldolgozásban nem szerepel. A családstatisztikai feldolgozás tárgyát képező személyek 94'3%-a, 8,522.751 fő, családban él és 2,385.112 családot alkot. A többi 515.469 személy családtöredékbe tartozik. Ezek 60*0%-a egyedülálló, 19'5%-a egyéb családtöredékben él és 20-5 %-a részcsalád. A továbbiakban az ismertetés döntő módon a 2,385.112 családdal foglalkozik, mivel a családtöredékek összetétele eléggé egyszínű és súlyuk a népességhez viszonyítva kevéssé jelentős. * A feldolgozás a családokat többféle szempont szerint csoportosította. így megkülönböztetünk gyermek nélkül élő házaspárokat, gyermekkel élő házaspárokat és végül olyan családokat, melyekben egy szülő él gyermekkel. A családok többségében (60-3%) házaspár él gyermekkel. Ezek teljes családoknak tekinthetők. A gyermek nélküli házaspárok száma ennek kb. fele (26'8%), az egyszülő-gyermekes családok aránya pedig 12-9%. Azokra a családokra, melyekben csak egy szülő él gyermekkel, jellemző, hogy túlnyomó többségükben (87%) anya él gyermekével és csak kis arányban (13%) apa él gyermekével együtt. Ennek a jelenségnek főbb okai: az özvegy nők számát szaporító háborús veszteség, a házasságon kívül születés, a házasságbontás, továbbá a családfőnek a lakhelyétől távollévő állandó munkahelye. Családban élők megoszlása rokoni kapcsolatok szerint. Megnevelés Családok szam szerint % -os megoszlása Házaspár gyermek nélkül „ gyermekkel 1 szülő 639.558 1.438.704 306.850 26-8 tiO-3 12-9 Családban élők szülő gyermek rokon s z a m a 1,279.1 Ifi 2,877.408 306.850 4,463-374 3.036.957 592.150 111.290 284.132 34.843 3,629.107 430.270 együtt szám szerint 1,390.406 6,198.497 933.848 8,522.751 %-os megosil. Együtt 2,385.112 j 100.0 Az adatoknak területi tagolása és társadalmi rétegenkinti megoszlása jellegzetes különbözőségeket mutat. A teljes családok (gyermekes házaspár) aránya a várostól a falu felé haladva fokozatosan emelkedik. Míg Budapesten az összes családoknak 49"5%-a teljes család, addig a községekben ez az arány már 64*3%. A nem teljes családok (házaspár gyermek nélkül, egy szülő gyermekkel) aránya természetesen fordított, Budapestent 50'5%, a községekben 35*7%. Családok és családban élők megoszlása települési csoportonkint. Családok Csal á d b in élők

1) Megnevezés házaspár gyermek nélkül házaspár gyermekkel egy szülő gyermekkel együtt házaspár gyermek nélkül házaspár gyermekkel egy szülő gyermekkel együtt szám szerint %ban szám szerint %ban szám szerint ban szám szerint ban szám szerint °/ 10 ban szám szerint %ban szám szerint %ban szám szerint Tóban Budapest 152.848 3ö-5 213.326 49-5 64.723 15-0 430.897 100-0 334.126 25-2 818.630 61-7 174.168 13-1 1,326.924 100-0 Nagyobb városok 61.420 2 7-7 128.453 Ő7-9 31.922 14-4 221.795 100-0 133.077 17-4 536.553 70-3 93.727 12-3 763.357 100-0 Kisebb városok* 126.691 25-5 302.407 61-0 67.209 13-0 496.307 100-0 273.971 15-3 1,308.469 73-1 206.274 11-6 1,788.714 100-0 Községek 298.598 24-2 794.518 64-3 1.42.996 11-r, .1,236.113 100-0 049.232 14-0 3,534.845 76-1 459.679 9-9 4,643.756 100-0 Együtt 639.553 26-8 1,438.704 60-3 306.850 12-9 2,385.112 ÍÜO-O 1,390.406 18-3 6,198.497 72-7 933.848 11-0 8,522.751 100-0 Társadalmi rétegenkint nézve az arányokat, nagyjából a területi tagolás szerint mutatkozó eltolódások figyelhetők meg. A teljes családok aránya az országos átlagot meghaladóan legmagasabb a kis- és közép birtokos családokban. Ebben a tényben egyrészt e rétegek magasabb szaporodási arányszáma, másrészt a családtagok munkájának felhasználása miatt ezek nagyobbmérvű otthontartása jut kifejezésre. Legkisebb a gyermekes házaspárok aránya egyrészt a nyugdíjasok egyes kategóriáiban, ami magasabb életkorukkal függ össze (gyermekek már nincsenek a családban), továbbá azokban a foglalkozási csoportokban, amelyek inkább városi jellegűek, így az önálló kereskedő és értelmiségi családokban. 1) Az adatok a szülőkön és gvermekeken kívül magukban foglalják a családdal együttlakó rokonokat is. *) L. IX. o.