1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. Demográfiai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás demográfiai eredményeinek ismertetése - B) A főbb demográfiai adatok részletezés

Ezer 18 éves és idősebb») Az érettségi (képesítő) bizonyítványok férfira nőre férfira és nőre megnevezése férfira nőre férfira és nőre jut érettségi (képesítő) bizonyítvány 1949-ben Gimnáziumi, reáliskolai 23-4 7-4 14-9 Ipari középiskolai 3-4 0-7 2-0 Mezőgazdasági középiskolai l-l 0-1 0-6 Kereskedelmi középiskolai 16-5 6-6 11-2 Tanítói stb.

1) 6-9 11-1 9-2 Óvónői — 1-7 0-9 Összesen 51.3 27.6 38.8 * Az általános középiskolai és a középfokú szakiskolai végzettség alakulása külön is figyelmet érdemel : a) Középiskola: b) Középfokú szakiskola: Megnevezés Férfi Nő Együtt Megnevezés Férfi Nő Együtt Megnevezés 1 9 4 9-ben Megnevezés 1 9 4 9-ben Középfokú szakiskolai érettKözépiskolai érettségi biségi (képesítő) bizonyítzonyítványt szerzett

8) 70.806 25.403 96.209 ványt szerzett

3) 84.875 69.378 154.253 A középiskola 8 osztályát A középfokú szakiskola 4 / elvégezte 6.776 5.715 12.491 osztályát elvégezte .... 8.757 5.529 14.286 A középiskola 7—5 oszA középfokú szakiskola tályát elvégezte 43.69í 42.04P 85.739 3—1 osztályát elvégezte 30.715 32.835 63.547 Együtt

3) 121.275 73.164 194.439 Együtt

3) 124.347 107.739 232.083 Ez az összeállítás utal bizonyos mértékig a lemorzsolódásra is azzal, hogy az adatokban azok is bentfoglaltatnak, akik éppen a népszámlálás időpontjában voltak középiskolai (középfokú szakiskolai) tanulók. A lemorzsolódás kérdéséről valamivel jellemzőbb képet a következő összeállítás ad. Az összeállítás a csak általános (elemi) iskolába, illetőleg a (csak) középiskolába (középfokú szakiskolába) jártak számát részletezi — az utóbbiakat a főiskolai végzettségűek nélkül — fokozatok (osztályok) szerint. Minthogy ezek közt is elég nagy számban vannak olyanok, akik éppen a népszámláláskor voltak általános (elemi) iskolás, illetőleg középiskolás korban, az összeállításnak az általános (elemi) iskolai végzettségre vonatkozó része csak a 17 évesek és idősebbek adatait mutatja ki, a középiskolai végzettségre vonatkozó része pedig a 20 évesekét és idősebbekét; tehát azokét, akik között általános (elemi), illetőleg középiskolai tanulmányokat folytató gyakorlatilag egyáltalában nem, vagy csak aránylag egészen kisszámban akad. Az adatok értékelésénél természetesen figyelembe kell venni azt, hogy a 17, illetőleg 20 évesek és idősebbek sorában jelentős a számuk azoknak is (idősebbek, öregek), akik tanulmányaikat egészen más iskolarendszer mellett, sok évtizeddel ezelőtt folytatták. x) Líceumi érettségi bizonyítványok is. 2) Az arányszámok valamivel nagyobbak, mint a valóságban a 18 éves ós idősebb népesség számához valamennyi érettségi, ill. képesítő bizonyítvány száma viszonyíttatott, nemcsak a 18 évesek és idősebbek birtokában lévőké. 3) Az érettségi bizonyítványt szerzetteknek az összeállításban kimutatcftt száma egy árnyalattal nagyobb, mint a valóságban, mert a két vagy több érettségi (képesítő) bizonyítványt szerzetteket többszörösen foglalja magában ; ez azonban az adatokat nem befolyásolja lényegesebben (az együttes adatokat sem).