1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. Demográfiai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás demográfiai eredményeinek ismertetése - B) A főbb demográfiai adatok részletezés

Év A népesség száma (ezer) Ebből Ezer férfira jut nő Időszak Az egész A férfi i A női Az egész J A férfi A női Év A népesség száma (ezer) férfi nő Ezer férfira jut nő Időszak népesség tényleges szaporodása ( + ) vagy fogyása (—) Év A népesség száma (ezer) szám szerint (ezer) Ezer férfira jut nő Időszak szám szerint (ezer) %-ban 1910 1920 1930 1941 1949 7.612 7.987 8.685 9.316 9.205 3.792 3.874 4.249 4.561 4.424 3.820 4.113 4.436 4.755 4.781 1.007 1.062 1.044 1.043 1.081 1910—1920 1920—1930 1930—1941 1941—1949 + 375 -f 698 + 631 — 111 + 82 + 375 + 312 — 137 + 293 + 323 + 319 + 26 + 4-9 + 8-7 -h 7-3 — 1-2 + 2-2 + 9-7 + 7-3 — 3-0 + 7-7 + 7-9 + 7-2 + 0-5 A férfiak 1941—1949. évi fogyása és a nők ugyanezen időszak alatti szaporodása közt észlelt több mint 160.000 főnyi különbség nem fejezi ki teljesen a férfi népesség lélekszámában a háború által okozott kiesést. Háború nélkül ugyanis a nők számának nem 26.000 fővel, hanem a — bár nem nagyon nagy — születéskiesést is számításbavéve, mintegy 200.000-rel kellett volna emelkednie. A férfiak számában a második világháború okozta hiány tehát 300.000-nél valamivel többre becsülhető. A két háború következtében a férfiak és nők számában mutatkozó különbség egyfelől 1910. és 1920., másfelől 1941. és 1949. közt nagyon erősen megnőtt : É v A nőtöbblet A nőtöbblet emelkedése ( + ) vagy csökkenése (—) s z ám szerint (ezer) 1910 1920 1930 1941 1949 28 239 187 194 357 : + an } — 52 } + 7 } + 163 Az első világháború előtti egészen jelentéktelen nőtöbblet a két világháború után ugrásszerűen nőtt meg. A nőtöbblet fokozódása azonban az első világháborút követően nagyobb volt, mint a második világháborút magában foglaló időszakban. Akkor csak a férfiaknak volt — rendkívül nagy és kifejezetten katonai — vesztesége. Most a bombatámadások, a deportálások és az ország harctérré válása következtében a női népesség is szenvedett — bár viszonylag kisebb mértékű — veszteségeket. Települési kategóriák szerint a nőtöbblet a városokban, a múlthoz hasonlóan, most is sokkal nagyobb, mint a községekben : Ezer férfira Város- és községosoport jut nő 1949-ben Budapest 1.186 Nagyobb városok

1) 3)1.10l Kisebb városok

2) 3) 1.086 10.000-nél népesebb községek . . 3) 1.0 70 10.000 lelken aluli községek . . 3) 1.047 Magyarország 1.081 A további részletadatok szerint a férfiak és a nők számának az alakulása 1941. és 1949. közt települési kategóriánkint ugyanazt a lépcsőzetességet mutatja, mint az egész lélekszámé. Figyelemreméltó tünet, hogy a tízezren aluli községekben — tehát ott, ahol a háborús hatás általában aránylag a legkisebb volt — nemcsak a nők száma emelkedett, mégpedig viszonylag elég jelentősen (kb. 3%-kal), hanem egy árnyalattal a férfiaké is megnagyobbodott. x) A volt tj. városok. 2) A volt m. városok. 3) Az összes városokban (a nagyobb és kisebb városokban együtt) ezer férfira 1.093, az összes köz» ségekben (a 10.000-nél népesebb és 10.000 lelken aluli községekben együtt) 1.050 nő jut.