1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 8. A foglalkozási statisztika részletes eredményei (1950)

Bevezetés

Bevezetés. A Központi Statisztikai Hivatal jelen kiadványa a népszámlálás részletes megyei és községi foglalkozásstatisztikai eredményeit teszi közzé. A „6. Foglalkozásstatisztikai eredmények" c. kötet a főbb országos adatokat és azok kiértékelését, a „7. A foglalkozási statisztika országos eredményei,, c. kötet pedig a részletes országos eredményeket, valamint a megyei és vármegyei főeredményeket tartalmazza. A kötet nagyjában két fő részből áll. Az első rész a foglalkozásstatisztikai feldolgozás részletes megyei eredményeit, a második rész a fontosabb, lényegesebb községi adatokat nyújtja. A kiadvány az eredeti feldolgozás valamennyi adatát természetszerűleg nem közölheti. A közölt táblázatok az eredeti feldolgozási táblák összevont formái. Az összevonások által áttekinthetőbbé — és így használhatóbbá — tett adatok teljes és átfogó képet nyújtanak a megyékről, illetve községekről. Az adatok feldolgozása mind a régi (1950. I. 1. előtti), mind az új államigazgatási beosztás szerint elkészült. A közlés az új beosztás szerint történik. (A 7. sz. kiadvány néhány főbb adatot a régi vármegyei beosztás szerint is közreadott.) Összehasonlítás céljából a kötet elején a vármegyék, illetve megyék lakosságáról néhány főbb foglalkozásstatisztikai adatot is közlünk. Az adatok a népszámlálás időpontjára, 1949. januárra vonatkoznak. A foglalkozási adatok felhasználásánál figyelembe veendő, hogy míg pl. az ipari, kereskedelmi stb. adatgyűjtések alapja az üzem, vállalat, addig a népszámlálás az egyes személyeket kérdezte meg s így az egyes foglalkozási csoportokba azok soroltattak, akik magukat odatartozónak vallották. Ezáltal a népszámlálás adatai néhány csoportban több keresőt mutatnak ki, részben azért is, mert a népszámlálás olyanokra is kiterjedt, akik egyéb adatgyűjtésből hiányoznak (pl. munkanélküliek, házi-, nép- és vándoripar, kontárok stb.). Ebből a szempontból a népszámlálás a népesség foglalkozási megoszlásáról más adatgyűjtéseknél teljesebb képet ad. A foglalkozási adatok közlésével kapcsolatban szükségesnek látszik néhány alapvető tagolási szempontnak és a kötetben gyakran használt fogalomnak rövid ismertetése. A népszámlálás a népességet 2 nagy csoportra bontotta : a keresőkre és az eltartottakra. A keresők közé számíttattak a fizikai és szellemi dolgozók, az önállók és sesítő családtagjaik, a nyugdíjasok és a vagyonukból élők. A táblázatokon a munkanélküliek is a keresők számában szerepelnek, mert ennél a tagolásnál az eltartottak kategóriájától való elhatárolásról van szó. A foglalkozási főcsoportok szerinti szétválasztás arra világít rá, hogy a népesség miként helyezkedik el az egyes népgazdasági ágakban, illetőleg egyéb — népgazdasági ágba be nem sorolható (pl. nyugdíjas) — foglalkozásokban. A foglalkozási fő- és alcsoportba való tartozás megállapításánál a feldolgozás a keresőket abba a foglalkozási csoportba sorolta, amelyben a népszámlálás időpontjában