1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. A foglalkozási statisztika országos eredményei (1950)

Bevezetés

VIII ha vegyészeti gyárban dolgozott, a vegyi iparba került. A foglalkozási csoportba való sorolást tehát a munkahely határozta meg. Kettős foglalkozás esetében a népszámlálás az egyént abba a foglalkozási ágba sorolta, amely tulajdonképeni főfoglalkozásának tekinthető és számára — feltehetően — nagyobb jövedelmet biztosít (pl. a házfelügyelő-kőműves a feldolgozásban kőművesként jelentkezik). E vonatkozásban a mezőgazdasági jellegű tevékenységgel szemben általában az ipari, vagy kereskedelmi stb. foglalkozást tette főfoglalkozásnak (pl. kisbirtokos-bányászt bányásznak sorolta be a feldolgozás). Mivel az alaptáblák feldolgozása az Országos Tervhivatal 1950.-i ,,Egységes foglalkozási jegyzék"-e megjelenése előtt már befejeződött, az iparágak aszerint nem voltak csoportosíthatók. Ilymódon a nehéz- és könnyűipar nem választható szét, továbbá az építőipar, a szolgáltató ipar, a házi-, nép- és vándoripar az ipar főcsoportjában szerepel. A feldolgozás, a keresők fenti általános foglalkozási csoportosításán kívül, a Munkaerőgazdálkodási Hivatal szempontjainak megfelelően 172 foglalkozás (szakma) dolgozóit emelte ki s ezeket csupán szakmájuk (szakképesítésük) s nem munkahelyük szerint csoportosította, majd külön táblázaton közli, hogy ezen kiemelt foglalkozásúak milyen foglalkozási ágban dolgoznak. Foglalkozási viszony, vagyis az alkalmaztatás jellege szempontjából a népszámlálás a következő kategóriákat különböztette meg. (Ez a csoportosítás némileg eltér az iparstatisztika hasonló feldolgozásától, ahol pl. a „munkás" megjelölés kifejezetten a termelésben közvetlenül résztvevő fizikai dolgozókra vonatkozik). 1. Munkás. Magában foglalja az összes fizikai dolgozókat 6 csoportban: csoportvezető, szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, ipari-kereskedelmi tanuló, altiszt. Az egyes táblázatokon, szűkebb csoportosítás esetén, a „munkás" megjelölés alatt az összes fizikai dolgozók, ,,szakmunkás" alatt a csoportvezetők, szak- és betanított munkások, a „segédmunkás" alatt a segédmunkások, tanulók és altisztek értendők. 2. Alkalmazott. Magában foglalja az összes szellemi dolgozókat két csoportban: a) műszaki alkalmazott: mérnök, technikus, művezető; b) tisztviselő és egyéb értelmiségi: adminisztratív tisztviselő, alkalmazásban levő orvos, pedagógus stb. 3. Önálló (birtokos, bérlő, iparos, kereskedő, vállalkozó, önálló értelmiségi stb.). 4. Segítő családtag. A feldolgozás általában segítő családtagnak minősítette az önállók azon családtagjait, akik az önálló földművest, iparost, kereskedőt stb. munkájukban segítik és szakképzettséggel nem rendelkeznek. A táblázatokon, ha külön nincsenek részletezve, az önállók számában szerepelnek.