1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények (1950)

TARTALOM

Bevezetés. A Központi Statisztikai Hivatal jelen kiadványa a népszámlálással kapcsolatban az épületekre, lakóházakra és lakásokra vonatkozó adatgyűjtés részletes eredményeit tartalmazza. Az „1949. évi népszámlálás 4. Épület- és lakásstatisztikai eredmények" c. kiadvány a főbb országos összefoglaló adatokat közölte. A közlemény két részből állt. Az első rész összefüggéseiben ismertette az eredményeket és ezekből néhány következtetést vont le az ország lakás- és épületviszonyaira. A második rész minden kommentár nélkül, táblázatokba foglalva adta az eredményeket. Jelen kötet az előző kötetben közzétett országos táblázatokon kívül tartalmazza a fontosabb megyei és községi adatokat, a városokról és városias jellegű községekről készült főbb adatokat, valamint a lakók társadalmi rétegeződése szerint csoportosított, — a városok és városias jellegű községek magánlakásaira vonatkozó — feldolgozások eredményeit. A lakásoknak a jelenlévők szociális megoszlása szerinti feldolgozása Magyarországon először az 1949. évi népszámlálás keretében készült el. A kiadvány az eredeti feldolgozás valamennyi adatát természetszerűleg nem tartalmazhatja ; a közölt táblázatok az eredeti feldolgozási táblák összevont formái. Az összevonások által áttekinthetőbbé — és így használhatóbbá — tett adatok teljes és átfogó képet nyújtanak a lakóházak, egyéb épületek és lakások számáról, állapotáról, felszereltségéről, a jelenlévő lakosságról, a laksíírűségről stb. Az adatok feldolgozása mind a régi (1950. I. 1. előtti), mind az új államigazgatási beosztás szerint készült el. A közlés az új államigazgatási beosztásnak megfelelően történik. A kötet a bevezető részben néhány főbb adatot a régi beosztás szerint is közread. Az adatok a népszámlálás időpontjára, 1949 januárra vonatkoznak. így a közölt eredmények főleg az elmúlt rendszer épület- és lakásviszonyainak képét tükrözik vissza, a népi demokrácia tervszerű építőmunkájának hatása az adatokban még csak kismértékben jelentkezik. Az épület-, lakóház- és lakásösszeírás adatainak közlése szükségessé teszi néhány — a kötetben gyakrabban használt — fogalom meghatározását. Lakóház : az állandóan és túlnyomórészt lakás céljára szolgáló épület. Megkülönböztetünk tulajdonképeni lakóházat és intézeti lakóházat. Az elsőben kizárólag, vagy főleg magánlakások, a másodikban főleg intézeti háztartások (lakások) vannak. Nem lakóház jellegű épületek : 1. A lakott egyéb épületek, melyek általában nem lakás céljára szolgálnak (pl. gyár, iskola,, ahol 1—2 lakás van). 2. Nem lakásul szolgáló épületek : ide tartozik minden olyan épület, melyben nem laknak (gyár, iskola, gazdasági épület, stb.). Épületnek nem tekinthető lakott építmények stb. : jellegüknél és építési módjuknál fogva nem tekinthetők épületeknek, de laknak bennük. Ilyenek pl. a lakott bódék, barlanglakások, komédiáskocsik, hajók stb. Ide soroltuk azokat a lebontásra kijelölt romházakat is, melyekben laknak. Használatban lévő lakások : a ténylegesen lakott lakások és azok a nem lakott lakások, melyek ki vannak adva, berendezés is van bennük, de az összeírás időpontjában a lakók távol voltak. Üresen álló lakás : lakható, de az összeíráskor kiadatlan volt, berendezés nem volt benne. Használhatatlan lakás : a háború pusztítása következtében teljes egészében használhatatlanná vált, de helyreállítható.