1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Épület- és lakásstatisztikai eredmények (1950)

Bevezetés

Bevezetés. A Központi Statisztikai Hivatal jelen kiadványában teszi közzé a népszámlálással kapcsolatban a lakásokra, lakóházakra és egyéb épületekre vonatkozó adatgyűjtés eredményeit.

1) A kötet a főbb országos eredményeket tartalmazza. A közlés nem teljes, mert a lakásoknak a jelenlévők szociális megoszlása szerinti feldolgozását, valamint a családstatisztikát nem tartalmazza. E két feldolgozás még folyamatban van, eredményei később kerülnek közlésre. Azonban az itt közölt adatok is már teljes és átfogó képet nyújtanak a lakások, lakóházak és egyéb épületek számáról és megoszlásáról, a lakások és lakóházak állapotáról, felszereltségéről, a jelenlévő lakosságról, lak sűrűségről stb. A feldolgozás általában községi egységekben történt, azzal a megkülönböztetéssel, hogy a városokról és városias jellegű községekről — miután ezek lakás- és épületviszonyai inkább eltérő jellegűek — részletesebb feldolgozás készült, mint a kisebb községekről. A családstatisztikai feldolgozás megyei egységekben történik. A közlemény két részből áll. Az első rész összefüggéseiben ismerteti az eredményeket és ezekből néhány következtetést von le az ország lakás- és épületviszonyaira. A második rész, minden kommentár nélkül, táblázatokba foglalva adja az eredményeket. A közölt táblázatok az adatokat általában Budapest, tj. városok, megyei városok és községek tagolásban tartalmazzák. Budapest lakásviszonyainak képét az 1950. január 1-én a fővároshoz csatolt községek erősen megváltoztatták. Budapest 1950. január 1. előtti területének városias lakáskultúrája csak a volt I—XIV. kerület adataiban jelentkezik. Erre tekintettel a kiadvány Budapest fontosabb épület- és lakásstatisztikai adatait külön az 1950. január 1. előtti és külön az 1950. január 1. utáni területéről is megadja. (Függelék.) Az adatok a népszámlálás időpontjára, 1949. januárra vonatkoznak. így a közölt eredmények inkább csak az elmúlt rendszer lakás- és épületviszonyairól adnak képet, a népi demokrácia tervszerű építőmunkájának hatása az adatokban még csak kismértékben jelentkezik. Az épület-, lakóház- és lakásösszeírás adatainak közlésével kapcsolatban szükséges néhány — a kötetben gyakrabban használt — fogalomnak az ismertetése. Lakóház az állandóan és túlnyomórészt lakás céljára szolgáló épület. Megkülönböztetünk tulajdonképeni lakóházat és intézeti lakóházat. Az elsőben kizárólag, vagy főleg magánlakások, a másodikban főleg intézeti háztartások (lakások) vannak. Nem lakóház jellegű épületek: 1. A lakott egyéb épületek, melyek általában nem lakás céljára szolgálnak (pl. gyár, iskola, ahol 1—-2 lakás van) és csak részben lakottak. 2. Nem lakásul szolgáló épületek; ide tartozik minden olyan épület, amelyben nem laknak (gyár, iskola, gazdasági épület, stb.). *) Az összeírásnál használt kérdőíveket 1. a 6. és 7. oldalak között.