1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Épület- és lakásstatisztikai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi épület- és lakásstatisztikai összeírás eredményeinek ismertetése

16 Alapozás, falazat. A falusi jellegű településeknél a vályog- vagy sár alapozású és falazatú lakóházak a leggyakoribbak. Mennél inkább városi jellegű egy település, annál nagyobb a tégla-, beton-, kő alapozású és falazatú lakóházak aránya. Természetesen a helyi adottságok (kőhiány stb.) erősen befolyásolják az adatokat. Budapesten a kő- vagy tégla falazatú lakóházak aránya 89-7% (Budapest volt 1—XIV. kerületében 97-2%), a tj. városokban már az 50%-ot sem éri el, a megyei városokban 26-9%, a községekben pedig kb. 23%. A tj. és megyei városok arányszámait főleg a nagy külterülettel rendelkező alföldi városok kedvezőtlen adatai rontják le. Viszont több dunántúli tj. város adata megközelíti, sőt némelyik meghaladja Budapestét. A községek adatai is sokkal kedvezőtlenebbek az Alföldön, mint a Dunántúlon és Északon. Az 1941. és 1949. évi népszámlálás adatait vizsgálva javulás tapasztalható. A kővagy tégla falazatú lakóházak száma és aránya mindenütt emelkedett, a vályog- vagy sár falazatú lakóházak száma pedig közel 80.000-rel csökkent. Ezzel szemben a kő- vagy tégla alapozású lakóházak száma kb. 150 ezerrel növekedett. . Tetőzet. A lakóházak tetőzete szempontjából az adatok kedvezőbbek. A cserép-, pala-, bádog-, vagy más tűzbiztos anyaggal fedett lakóházak aránya országosan több, mint 82%, a községekben is eléri a 80%-ot. Jelentékenyebb arányban fordul elő még nádvagy zsúptetejű lakóház is, főleg a községekben ; a tj. városok és megyei városok aránylag magas (10-5%, illetőleg 15'4%-QS) arányszámát az alföldi nagy tanyavilággal rendelkező városok kedvezőtlen adatai okozzák. Budapesten az ,,egyéb" tetőzetű lakóházak aránya 2-1%. Ezek nagyrésze valószínűleg lapostetejű. Az 1941. évi összeírás adataival való összehasonlítás jelentős javulást mutat. A nád- vagy zsúptetejű lakóházak'száma több, mint 50.000-rel csökkent ; a pala- cserép-, vagy bádogtetőzetű lakóházaké pedig több, mint 115.000-rel szaporodott. Alápincézettség. A lakóházak lakott részeinek alápincézettségére vonatkozó adatok mindenütt kedvezőtlenek. A lakott részek csak a lakóházak közel 2%-ában vannak teljesen alápincézve, a lakóházak 86'4%-ában egyáltalán nincsenek. A községekben — ahol egyébként is sokkal egészségtelenebb az építkezési mód — még rosszabbak az arányok. A városok kedvezőtlen adatait némileg javítja az emeleten fekvő lakások nagyobb száma, melyek alápincézetteknek tekinthetők. Országosan a népesség több mint háromnegyede alápincézetlen lakásokban él. Ivóvízellátás. A lakóházak ivóvízellátása tekintetében a községek és városok között nagy az eltérés. Budapesten a lakóházak 52-1%-ának, a lakások 65'7%-ának van vízvezetéke. (Budapest volt I—XIV. kerületében 93-7%, illetőleg 86-9%). A tj. városokban és megyei városokban a vízvezetékkel ellátott lakóházak aránya 24-9%, illetőleg 14-6%. Ugyanezek az adatok a lakásokra vonatkoztatva a tj. városokban 26-0%, a megyei városokban 12-0%. A lakóházak másik nagy része saját telkén lévő kútból kapja a vizet. Budapest lakóházainak vízellátása 35-1 %-ban a lakóház telkén lévő kútból történik (Budapest volt I—XIV. kerületében ez csak 4%), a vidéki városoknál 39'6%-ban, a községeknél 56-9%-ban. Országos átlagban a lakóházaknak kb. 40%-a máshonnan — nem saját telkéről — kapja az ivóvizet és ennek fele, kb. 20%, 100 méternél nagyobb távolságról. Az 1941. évi adatokkal szemben a vízvezetékkel felszerelt lakóházak száma kb. 10.000-rel csökkent, — valószínűleg a háborús pusztulások következtében. Viszont azoknak a lakóházaknak a száma, amelyeknek a telkén ivóvizet szolgáltató kút van, kb, 60.000-rel emelkedett. Villanyvezeték. Országosan a lakóházak kb. 36, a lakások 46%-ában van villanyvilágítás. (Budapesten 86, illetőleg 90%, a volt I—XIV. kerületben 94, illetőleg 95%). A tj. városokban kb. 60%, illetőleg 68%, a megyei városokban 51%, illetőleg 57% a villanyvezetékkel felszerelt lakóházak, illetőleg lakások aránya. A városok adatait a kiterjedt tanyavilággal rendelkező alföldi városok igen kedvezőtlenül befolyásolják. A községekben a lakóházaknak kb. 26%-a, a lakásoknak 27%-a van villannyal ellátva. 1941-hez viszonyítva 180 ezerrel szaporodott a villanyvezetékkel felszerelt lakóházak száma ; ez 40%-os emelkedést jelent. Gázvezeték. A gázvezetékkel való ellátottság súlypontja Budapesten van. A 25.073 gázvezetékkel felszerelt lakóház közül 16.748; a 174.186 gázvezetékkel felszerelt lakás közül 151.655 van Budapesten. Itt a lakóházaknak 13 6%-a, a lakásoknak pedig 32'7%-a tartozik ebbe a kategóriába (a volt I—XIV. kerületben 42-6%, illetőleg 48 8%). A vidéki városok gázellátása nem számottevő, az adatok alig néhány városra korlátozódnak.