1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Mezőgazdasági eredmények (1949)

I. RÉSZ.Az 1949. évi népszámlálás mezőgazdasági eredményeinek ismertetése. - b) A mezőgazdasági adatok ismertetése

Összefoglalás. Az előzőkben részletezett, a népszámlálás eredményeképei 1 nyert összefüggések Magyarország egyéni gazdaságainak helyzetére általában a következő képet mutatják: Először: a földreform, a magyar falu századok óta legjelentősebb eseménye, alapvetően megváltoztatta a mezőgazdaság helyzetét; eltűnt a nagybirtok, csökkent a törpebirtok, megnőtt a kis- és középparasztság súlya. Másodszor: a népszámlálás adataiból megállapítható, hogy a terjeszkedési tendencia (bérleti, adás-vételi forgalom) nem mint a múltban az 50—100 holdas nagyságkategóriában, hanem a 20—25, illetve a 25—35 holdas nagyságcsoportban jelentkezik. Tehát a terjeszkedési határ lejjebb tolódott. A középparaszt (hogy ne "számítsák a kulákok közé) gazdaságát csak a 25 holdas határig egészíti ki, a kulákság pedig a kulákbirtok alsó határához (25 hold) közel igyekszik maradni. Harmadszor: a magas (50 holdon felüli) birtokkategóriákban a gazdaságok tekintélyes részében az állatok száma a pontatlanságokat, letagadásokat, a népszámlálási módszertani sajátosságokat is figyelembevéve feltűnően kevés, nincs arányban a gazdaságok nagyságával. Negyedszer: a földreform a parasztság tömegeinek helyzetében alapvető javulást hozott, de a parasztság helyzetét magában végérvényesen nem oldhatta, meg: a földhözjuttatott őstermelők gazdaságának területe országos átlagban *V7 hold. Erre a területre átlagosan 4 fő jut, 1 személyre tehát kb. 17 hold terület esik. Ez a terület egyrészt — a kisüzemi termelés mellett — nem biztosítja a parasztság felemelkedését, másrészt tiilsok. a szocialista építés más területén jobban foglalkoztatható munkaerőt köt le. A mezőgazdasági adatokat részletesen a következő táblák ismertetik.