1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Mezőgazdasági eredmények (1949)
I. RÉSZ.Az 1949. évi népszámlálás mezőgazdasági eredményeinek ismertetése. - b) A mezőgazdasági adatok ismertetése
A mezőgazdasági népesség osztálytagozódása. A mezőgazdasági népesség osztálytagozódásának elbírálásánál figyelembe kell venni, bogy a gazdasággal, illetve földtulajdonnal rendelkezők nem mind sorolhatók a mezőgazdasági népességhez, minthogy egyrészüknek nem a gazdálkodás a főfoglalkozása és nem a gazdaság, illetve földtulajdon a létalapja. A kisebb gazdasággal, illetve földtulajdonnal rendelkezők közül ezért csak az őstermelő foglalkozásúak vehetők ebből a szempontból figyelembe. A nagyobb gazdasággal, illetve földtulajdonnal rendelkezőknél — tehát általában 25 hold gazdaságon (ill. földtulajdonon) felül — azonban feltehető, hogy ha nem is őstermelő főfoglalkozásúak, mégis földterületük osztályhelyzetük meghatározásában olyan súlyt képvisel, hogy a föld nagysága alapján osztályszempontból kuláknak tekinthetők. Az osztálytagozódás elbírálása elsősorban a gazdaságnagyság alapján lehetséges. A kisparasztok ( 0—5 és 5—10 holdig ) és a közép parasztok ( 10—25 holdig) közül az őstermelők, valamint az összes 25 holdon felüli knlákok száma (csak a gazdaságnagyság figyelembevételével) a következő: Parasztrétegek ) 0— 5 hold gazdasággal rendelkezők Kisparaszt ^ 5_ 10 hold ga zdasággal rendelkezők Középparaszt 10—25 hold gazdasággal rendelkezők Kulák 25 holdnál nagyobb gazdasággal rendelkezők Összesen A rétegeződés megállapításánál azonban a gazdaságterület minőségét is figyelembe kell venni. A szőlő, kert és gyümölcsös terïdete ötszörösen számítva hasonlítható a gazdaság egyéb területéhez. (így pl. egy 14 holdas gazdálkodó, akinek gazdasága területéből pl. 4 hold szőlő, a terület művelésénék minősége — idegen munkaerőszükséglete, valamint jövedelmezősége — alapján 30 holdas gazdálkodónak számít, tehát kuláknak minősül). Az egyes parasztrétegek csoportjába tartozó gazdálkodók száma ezzel a helyesbítéssel a következő : ) 0— 5 hold gazdasággal rendelkezőnek tekinthető 417.708 Kisparaszt j 5— 10 hol (| g a zdasággal rendelkezőnek tekinthető 318.623 Középparaszt 10—25 hold gazdasággal rendelkezőnek tekinthető 300.800 Kulák 25 holdnál nagyobb gazdasággal rendelkezőnek tekinthető 51.851 Összesen 1,088.991 Ezenkívül vannak olyan őstermelő kis- és középgazdálkodók, akiknek földtulajdona gazdaságuk területénél nagyobb, tehát földtulajdonuk egy részét bérbeadják. Továbbá ide kell sorolni az olyan nem őstermelő 25 holdnál nagyobb földtulajdonnal rendelkezőket, akik földjüket részben vagy egészen bérbeadják. Ezt az isinérvet is figyelembevére a középparasztok és kulákok súlya nő. A fentiek figyelembevételével az egyes rétegek a következőképpen alakulnak : 0— 5 hold gazdasággal, illetve tulajdonnal rendelkezőnek tekinthető s 406.779 Kisparaszt -—^ hold gazdasággal, illetve tulajdonnal rendelkezőnek tekinthető 319.460 Középparaszt 10—25 hold gazdasággal, illetve tulajdonnal rendelkezőnek tekinthető , 305.579 Kulák 25 holdnál nagyobb gazdasággal, illetve tulajdonnal rendelkezőnek tekinthető 61.922 Összesen 1,093.740 Az utóbbi időben kialakult vélemény szerint a 8 holdas határ jobban választja szét a kis- és középparasztokat , mint az 5 vagy a 10 holdas. Ha a népszámlálási feldolgozásból, amely a gazdasággal rendelkezőket és a földtulajdonosokat 1—5 és 5—10 holdas csoportokba sorolta, a 0—8 és a 8—25 holdas kategóriákat nem is lehet közvetlenül leolvasni, szakszerű statisztikai becsléssel a kis- és középparasztság súlya a 8 holdas határt figyelembevéve is megállapítható. Kisparaszt 0— 8 hold gazdasággal, illetve tulajdonnal rendelkezőnek tekinthető 030.401 Középparaszt 8—25 hold gazdasággal, illetve tulajdonnal rendelkezőnek tekinthető 401.417 Kulák 25 holdnál nagyobb gazdasággal, illetve tulajdonnal rendelkezőnek tekinthető 61.922 „ , , . Gazdaságok Gazdasagok területe száma kat holdba n 478.112 1,368.300 355.073 2,734.000 218.572 3,236.100 37.234 1,527.300 1,088.991 8,865.700 Összesen 1,093.740
