1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Mezőgazdasági eredmények (1949)

I. RÉSZ.Az 1949. évi népszámlálás mezőgazdasági eredményeinek ismertetése. - b) A mezőgazdasági adatok ismertetése

í. st. ábra. A SZÁNTÓFÖLDDEL RENDELKEZŐ GAZDASAGOK SZAMANAk ÉS SZÁNTÓTERÜLETÉNEK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA GAZDASÁGNAGYSÁGCSOPORTOK SZERINT—1935,1949 /o 50 40 30 20 IO O O IO 20 30 A-O Ç/ /o 1 il - 1 luia

tm 1-5 /? gazdasagot* száma J22ZL V///I 5-10 " 10-20 20-50 50—100 holdas gazdaságok ~T£ 1007o 50 AO 30 20 -IO I 1 /? gazdaságok szántóterülete ^ 1935. m adatok 19b 9. évi adatok -lO 20 30 40 y /o Átlagos szántóterület. A szántófölddel rendelkező gazdaságok átlagos szántóterülete 1935-ben országosan 8-Ö hold volt, 1949-ben 6-2 hold. . ! két átlag körül a szóródás azonban lényegesen eltérő. Az 1935. évi átlag egyrészt a nagytömegű törpe- és kisbirtokok apró területeiből és másrészt a nagybirtokok hatalmas kiterjedésű földjeiből adódott. 1949-ben pedig a szántóföld átlagos területében a döntően túlsúlyra jutott kisgazdaságok szántóterülete jut kifejezésre. Ezt mutatja a szántófölddel rendelkező 10 holdon aluli gazdaságok átlagos szántóterülete, amely 1935-ben 2 4 hold, 1949-ben pedig 4-0 hold. Ezzel szemben a szántóval rendelkező 20 holdon felüli gazdaságok átlagos szántóterülete 1935-ben 51*8 hold volt, 1949-ben pedig 25'1 hold. A szántóval rendelkező 10—20 holdas gazdaságok átlagos szántóterülete a két időpontban nem módosult. Az arányszámok nemcsak arra utalnak, hogy a birtokmegoszlás lényegesen megváltozott, hanem arra is, hogy a szántóterület elaprózottsága igen nagyarányú, részben a racionális gazdálkodás lehetőségén aluli. A gazdaság és a szántóföld nagyságának egybevetése alapján (lásd a 40. oldalon lévő 4. sz. táblát) megállapítható, hogy a gazdaságok igen jelentős része csak szántóval, vagy túlnyomórészt szántóval rendelkezik. Ez a körülmény az állattenyésztés szempontjából nem kedvező. Nincs meg a parasztgazdaságokban a szántóföld és a legelő között az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges helyes arány.