1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Mezőgazdasági eredmények (1949)

I. RÉSZ.Az 1949. évi népszámlálás mezőgazdasági eredményeinek ismertetése. - a) A népszámlálás mezőgazdasági vonatkozásairól

a) A népszámlálás mezőgazdasági vonatkozásairól.*) A népszámlálások általában népességstatisztikai kérdésekkel foglalkoznak, a lakosság megoszlását, rétegződését tudakolják és dolgozzák fel. A vizsgálat tárgya az ember. A mezőgazdaság üzemi számbavétele, vagy akár csak egy mezőgazdasági probléma részletes tudakolása és feldolgozása külön mezőgazdasági adatfelvételek feladata. A népszámlálások és a mezőgazdasági összeírások tehát általában egymástól függetlenek. Azonban, mert a népszámlálás a népesség osztály helyzetét is kutatja, tartalmaz a mezőgazdaságra vonatkozó adatokat: az ember kapcsolatát a földhöz. így bizonyos mezőgazdasági vonatkozású adatok tudakolására már a régebbi magyar népszámlálások is időről-időre kiterjeszkedtek. Ehhez hasonlóan az 1949. évi népszámlálásnál is már kezdettől tervbe vették bizonyos mezőgazdasági kérdések tudakolását. Az eredeti felvételi terv azonban csak a ház- és földtulajdonra, a haszon- és részesbérletre, valamint az illetményés szegődményes földre vonatkozó kérdéseket ölelte fel. Egyidejűleg ugyanis egy kiegészítő — szűkebb vagy tágabb — mezőgazdasági összeírás közeli időpontban való végrehajtásáról is szó volt. Minthogy azonban a mezőgazdasági adatok e külön, részletes összeírása későbbre tolódott el, a számlálólap végül is több egymást kiegészítő mezőgazdasági kérdéssel bővült. A kérdőív mezőgazdasági kérdéseit eredeti formájukban a mellékelt számlálólap mutatja. (L. 12. és 13. oldalak között). Kibővült elsősorban a számlálólapnak a ház-, telek- és földtulajdont tudakoló kérdőpontja. A ház- és földtulajdonról, a haszon- és részesbérletről, valamint az illetményés szegődményes földről külön-külön tételben, a területnagyság pontos megjelölésével (holdakban és négyszögölekben) kellett beszámolni és az így részletezett, vagyis bármilyen jogcímen birtokolt földterület együttes nagyságáról, továbbá a haszon- vagy részesbérletbe adott föld kiterjedéséről, végül pedig a bármilyen címen birtokolt és bérbeadott földterület különbözetéről, vagyis a saját kezelésben lévő föld (a gazdaság) nagyságáról is. A saját kezelésben lévő földterületet folytatólagosan művelési ágak szerint is részletezni kellett, külön megjelölve a szántóterület nagyságát, azután a szőlő-, kert- és gyümölcsös terület együttes kiterjedését, végül — de szintén egybefoglalva — az egyéb művelési ágakét. Ezt a fontos kérdőpontot még a saját kezelésű föld fő művelési ágának megjelölése egészítette ki. Két további mezőgazdasági vonatkozású kérdés tudakolta az állatállományt, mégpedig az igáslovak, az igásökrök, az egyéb szarvasmarhák, a sertések, valamint — egy tételbe foglalva — a juhok és kecskék számát. A következő kérdőpont a mezőgazdasági gépek közül a traktorok és cséplőgépek számára vonatkozott. Egy külön kérdés tudakolta az igénybevett idegen munkaerő adatait. Itt egyrészt a gazdaságban állandóan alkalmazottak számát, másrészt a más (nem állandó) munkaerők által a gazdaságban az 1948. év folyamán eltöltött munkanapokat kellett megjelölni. A felszabadulás utáni földszerzésre is vonatkozott egy kérdés: a megszámlált az 1945. évi földreform során részesült-e juttatásban vagy sem, vagyis kapott-e házat, házhelyet vagy földet és ha igen — mennyit? Külön kérdés tudakolta végül azt is, hogy a felszabadulás után szerzett-e más módon és milyen területű földet, mégpedig a földszerzés jogcímének megjelölésével: tehát annak megkülönböztetésével, hogy mekkora földet örökölt, vásárolt vagy szerzett csere, illetőleg ajándékozás útján. E kérdésekhez még a szövetkezeti tagság kérdőpontja csatlakozott, mely tulajdonképen már nem tartozik szorosan a számlálólap mezőgazdasági vonatkozású kérdéskörébe. A sokirányú kérdésfeltevés bizonyos értelemben az adatfelvétel hátrányára vált. A gazdasági kérdések és az egyéb népszámlálási kérdőívek — mint a kisiparosok, a kereskedők, a vakok, a lakások, a házak, stb. összeírása — a népszámlálásnak csak mintegy „melléktermékei". A népszámlálási kérdőíveknek ilyen ,,mellék''-kérdésekkel *) A népszámlálás eszmei időpontja 1949. január i. 0 óra.