Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
7. A népszámlálás központi munkálatai
- 86 A későbbi munkamenetekbe viszon t olyan erővel játszottak bele a különböző zavaró közrülmények/' 1 hogy végső sorban minden előzeres elgondolás illuzórikussá vált. Az, hogy a foglalkozási feldolgozások meggyorsítása és előbbrehozatala érdekében a foglalkozási tarifálás az eddigi szokásoktól eltérően nem a községenként! demográfiai alapfeldolgozások, után, hanem azokat megelőzően készült el, voltaképpen alig késleltette a munkálatok lebonyol itását; idő tart ama/l 941 .szeptember 1-1942. június 16./ mindössze 1 l/2 hónappal volt hosszabb az előirányzottnál /^Z figyelembe kell ugyanis azt is venni, hogy a munka terje delme is meghaladta valamelyest a. tervezettet. Ezt a munkatöbbletet főleg az idézte elő, hogy a kormányzat és mindenekelőtt a gazdasági irányítás a zsidók foglalkozását illetően olyan aprólékosan részletes adatok összeállitását rendelte el, melyeket a szokásos foglalkozásdemográfiai kombinációk nem produkálhattak. E kivánság teljesitése érdekében a községenkénti részletes foglalkozási /gazdasági ági/ feldolgozást külön kellett volna elkészíteni a nem zsidó és külön a zsidó népességről. Ez nagyfokú elaprózódással járt volna, és semmiképpen sem Ígérkezett gazdaságosnak, teljesen eltekintve az ilyen apró egységre tört feldolgozások esetében fokozottabban felmerülő hibaforrásoktól és a két feldolgozás eredményeinek hosszas és nehézkes községenkénti összevonásától. Eínnyire észszerütlen munkatöbbletet és a velejáró időveszteséget a Központi Statisztikai Hivatal semmiképpen nem vállalhatta. Ezért a részletes foglalkozási feldolgozást a megszokott módon: az egyes községek /városok/ egész lakosságáról egybefoglalva - vagyis a népességnek az emiitett két kategóriára való bontása nélkü l - végezte el. Egy esetleges későbbi - a normális munkamenetet nem zavaró - külön feldolgozás céljára csupán kicéduláztatta - mégpedig a tarifáláshoz kapcsolódóan - a zsidók foglalkozására vonatkozó be jegyzéseket /a foglalkozási tarifaszámokat/, de ezt az anyagot a továbbiak folyamán már nem dolgoztatta fel J^^ Időveszteség természetesen ilyen módon is bekövetkezett, azonban nem öltött túlzott méreteket. A községenkénti adatfeldolgozások rendjében a már emiitett külte rületi. számlálólap- és házgyüjtőiv feldolgozások is jelentősebb zökkenőt okozhattak volna. Ennek elkerülése céljából a külterületi anyag kiemelése, feldolgozása és visszarendezése soron kivül történt megJ^^ Ilyen előzmények után a népszámlálási anyag tula,1donképpen i_feldolgozás a nem az előirányzatban megjelölt 1941. őszi, sőt nem is a második előirányzat szerint tervezett I.94I. év végi időpontban kezdődött el, hanem - a valamivel korábban elinditott külterületi feldolgozástól eltekintve - 1942. február
