Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

6. Feldolgozási terv; alapvetőbb feldolgozási szempont

- 79 anyagának feldolgozása sem fogalmi, sem tagolási szempontokból nem tért el az alapszámlálásétól. Még néhány momentumról érdemes itt megemlékezni, amelyek szorosan kapcsolódtak a feldolgozási tervezgetésekhez. Mindegyikük a területi tagolá

s témakörébe tartozik. Utaltunk már arra, hogy nészámlálásaink - nemzetközileg is uttörésszámba menő módon - nagy súlyt fektettek a szétszórt települések lakóinak, a tanyai, külterületi népesség viszonyainak részletes feltárására és az idevágó feldolgozások fokozatos kiépitésére. Az 1941-es számlálás keretében a szokásos feldolgozási munkálatoknak befejező szakaszaképpen a feldolgozott adatok /külterületi táblák/ továbbá a katonai térképek település -/valamint hely-, dűlőnév és terep/ - rajza s egyéb források segitségével, az 1930.évi első próbálkozásriá]/ '' ^ lényegesen megalapozottabb kisérlet történt a külterületi települések .jellegéne

k egyöntetű meghatározására.^^ ^ Az idevágó kategorizálás a következő külterületi 1ako11he1y-1ipusoka

t különböztette meg: 1. major, puszta; 2. a/ mezőgazdasági munkástelep; 2. b/ zárt mezőgazdasági település; 3. erdei munkástelep; 4. csojíortos tanya /és irtvány/; 5» szétszórt tanya /és irtvány/; 6. egyéb mezőgazdasági település; 7. a/ vállalati bányatelep;' 7* b/' /bányász/ munkástelepülés; 8. a/ vállalati ipartelépülés; 8 b/ ipari munkástelepülés; 9. forgalmi település; 10. városias, külvárosias telep, kertváros; 11. a/ üdülő-település /szanatórium, fürdőtelep stb./; 11. b/ kultúrréteg lakótelepülése, lakótelep; 12. laktanya, tábor; letartóztatási intézet; 1 13. cigánytelep; 14. nyomortelep, szegénytelep; 15- vegyes, szétszórt és zárt település. Ez a tagolás számolt azzal, hogy az akkori Magyarországon olyan külterületi települések is gyakrabban előfordultak /pl.irtványok/, amelyek az ország trianoni területén alig játszottak szerepet. A tipusmeghatározás és helymegjelölés