Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

6. Feldolgozási terv; alapvetőbb feldolgozási szempont

- 74 ­pontosságát is veszélyeztették /nagyságrendileg számbajövő hibákról azonban nem tudunk/. A család statisztikai vizsgálódások ú.i elemekkel bővítették nóps zárni ál á­saink fogalomkörét ; a jogi alapon nyugvó családi állapot és a biológiai jellegű gyermekszám vizsgál at okhoz az együtt élő család - és k.iegészitőleg a háztartás ­erősebben szociológiai jellegű fogalmát fűzték hozzá. Családnak egyébiránt az embereknek olyan együttélő, együtt lakó és többnyire egy háztartást is alkotó csoportját tekintette az 1941- évi számbavétel, melyben a családtagokat általá­ban házastársi vagy vérségi kapcsolat fűzte össze; a különféle családtöredékek, egyedülállók kiegészitő családstatisztikai kategóriákat alkot talc. A fentieknek megfelelően meghatározott családok alapvetően a következő főcsoportok szerint tagolódtak: a/ házaspár gyermek nélkül és b/ gyermekkel / " 7 , c/ egy szülő gyermekkel J 1 ' Mindezek a népességi és családfogalmak mintegy önmagától értetődően tisztázottaknak számitottak. Ettől függetlenül az, hogy az előkészítés során a pontos fogalommeghatározások nem minden esetben történtek meg, illetőleg rész­ben magyarázat jellegűek és csupán a kitöltési és feldolgozási utasításokban körvonalaztattak, elvileg joggal kifogásolható hiányossága volt az 1941-es nép­számlálásnak. Ugyanez áll a lakóház- és 1 álcás statisztikai fogalmakra is . Tekintettel arra, hogy a felvétel eszmei időpontjáig jelentősebb háborús hatások még nem jelentkeztek és például akkoriban a társbérlet sem volt gyakori, észrevehetőbb fogalmi bizonytalanságok ezen a téren sem mutatkoztak. A tulajdonképpeni lakó­házaktól egyébként nemcsak az ú.n. intézeti épületeket kellett megkülönböztet­ni., hanem a különféle nem épület jellegű "lakalkalmatosságokat" is, mig a la­kásul /is/ szolgáló gazdasági, üzleti, üzemi, stb. épületek külön kategóriában való kimutatása csak egészen összevontan történt meg /ami hiba volt/. Lakás cél­jára egyáltalában nem használt épületek számbavételére az 1941» évi népszámlá­lás a legtöbb magyar népszámlálással megegyezően nem terjedt ki. A "rendes" la­kásoktól alapvetően 1941-ben csupán az intézeti háztartásokat kellett elkülöní­teni. Mig ezekről külön feldolgozás készült, addig a lakásul szolgáló gazdasági és üzleti helyiségeket s műhelyeket a lakásokkal egybefoglalva, de külön lakás­tipusként mutatták ki a feldolgozások. Adott esetben a lakott, nem lakott és üresen álló lakások szintén külön feldolgozási kategóriákat alkottak./' 1"*" ^ A múltbeli gyakorlat korszerű továbbfejlesztésével alakultak ki a tago­"1 ási, csoportositási szempontok is . Közöttük néhány alapvetőbbet és különlege­sebbet ragadunk ki példaképpen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom