Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
6. Feldolgozási terv; alapvetőbb feldolgozási szempont
- 74 pontosságát is veszélyeztették /nagyságrendileg számbajövő hibákról azonban nem tudunk/. A család statisztikai vizsgálódások ú.i elemekkel bővítették nóps zárni ál ásaink fogalomkörét ; a jogi alapon nyugvó családi állapot és a biológiai jellegű gyermekszám vizsgál at okhoz az együtt élő család - és k.iegészitőleg a háztartás erősebben szociológiai jellegű fogalmát fűzték hozzá. Családnak egyébiránt az embereknek olyan együttélő, együtt lakó és többnyire egy háztartást is alkotó csoportját tekintette az 1941- évi számbavétel, melyben a családtagokat általában házastársi vagy vérségi kapcsolat fűzte össze; a különféle családtöredékek, egyedülállók kiegészitő családstatisztikai kategóriákat alkot talc. A fentieknek megfelelően meghatározott családok alapvetően a következő főcsoportok szerint tagolódtak: a/ házaspár gyermek nélkül és b/ gyermekkel / " 7 , c/ egy szülő gyermekkel J 1 ' Mindezek a népességi és családfogalmak mintegy önmagától értetődően tisztázottaknak számitottak. Ettől függetlenül az, hogy az előkészítés során a pontos fogalommeghatározások nem minden esetben történtek meg, illetőleg részben magyarázat jellegűek és csupán a kitöltési és feldolgozási utasításokban körvonalaztattak, elvileg joggal kifogásolható hiányossága volt az 1941-es népszámlálásnak. Ugyanez áll a lakóház- és 1 álcás statisztikai fogalmakra is . Tekintettel arra, hogy a felvétel eszmei időpontjáig jelentősebb háborús hatások még nem jelentkeztek és például akkoriban a társbérlet sem volt gyakori, észrevehetőbb fogalmi bizonytalanságok ezen a téren sem mutatkoztak. A tulajdonképpeni lakóházaktól egyébként nemcsak az ú.n. intézeti épületeket kellett megkülönböztetni., hanem a különféle nem épület jellegű "lakalkalmatosságokat" is, mig a lakásul /is/ szolgáló gazdasági, üzleti, üzemi, stb. épületek külön kategóriában való kimutatása csak egészen összevontan történt meg /ami hiba volt/. Lakás céljára egyáltalában nem használt épületek számbavételére az 1941» évi népszámlálás a legtöbb magyar népszámlálással megegyezően nem terjedt ki. A "rendes" lakásoktól alapvetően 1941-ben csupán az intézeti háztartásokat kellett elkülöníteni. Mig ezekről külön feldolgozás készült, addig a lakásul szolgáló gazdasági és üzleti helyiségeket s műhelyeket a lakásokkal egybefoglalva, de külön lakástipusként mutatták ki a feldolgozások. Adott esetben a lakott, nem lakott és üresen álló lakások szintén külön feldolgozási kategóriákat alkottak./' 1"*" ^ A múltbeli gyakorlat korszerű továbbfejlesztésével alakultak ki a tago"1 ási, csoportositási szempontok is . Közöttük néhány alapvetőbbet és különlegesebbet ragadunk ki példaképpen.