Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
3. A népszámlálás általános előkészítése és költség-problémái
- 23 Az első - nézetünk szerint egyáltalában nem, vagy csak igen kevéssé túlméretezett - költségszámítások még az erdélyi és keletmagyarországi részeknek magyar fennhatóság alá kerülése előtt készültek; erre a területre vonatkoztatva az előirányzott kiadások végösszege az emiitett tervezet szerint 3 T6-3,'7 millió pengő volt. Ez az összeg az erdélyi-keletmagyarországi területekkel kapcsolatos kiadásösszeget számításba véve mintegy 4,4-4,5» & délvidéki számlálás költségeit is idevéve több mint 5 millió pengőre emelkedett volna. A későbbi tapasztalato k ennek a költségvetési keretnek realitását szinte tel.jesen igazoltá k. A gépi feldolgozás költségigényeinek megfelelően külön kidolgozott költségveté s végösszege /a délvidéki népszámlálás költségszükségletével együtt/ megközelítette a 4,7 millió pengőt. Ez az összeg a kézi feldolgozáson alapuló költségvetés kereteinek szűkítéséhez hasonló költségapasztássál kb. 3,8 millió pengőre szállt volna le; ilyen csökkentett gépi költségvetés azonban már nem készült, miután ez a lehetőség, mint mondtuk, lekerült a napirendről. Megemlíthető még, hogy az 1930-as népszámlálásnak a nagyon szűkre méretezett költségvetési lehetőségekhez simuló tényleges kiadásain nyugvó akkori számításunk szerint az összes kiadások emiitett kb. 2,1 millió pengőre rúgó végösszege egyedül a népszámlálási terület megnagyobbodását, a nyomdai és papirárak már I94O/194I- fordulója körül bekövetkezett emelkedését és egyéb, nem belső okok miatt előállott költségtöbbleteket figyelembe véve közel 3,9 millióra emelkedett volna. Holott ennél a számításnál az 1941« évi népszámlálás erősen megnőtt jelentősége és tartalmi kiszélesedése, valamint a terület megnagyobbodással összefüggő nehézségek hosszú sora, stb. egyáltalában nincsen tekintetbe véve. Egyébiránt egy meglehetősen korai időpontban az addigi tapasztalatok alapján készült összeállítás szerint a délvidéki számlálás nélkül 4,4 millió lett volna a kielégítő költségvetési végösszeg; de csak látszólag, mert egyedül az I94O-I94I- és 1942. évben ténylegesen felmerült többletkiadások összege is már 1,14 millió pengőre rúgott./^" 1/ Mindez az elfogadott népszámlálási költségelőirányzat nem reális voltát tanúsítja. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal vezetősége is érezte; intézkedései azonban - a központi létszámbeli személyzetnek megtérítése nélküli átengedése; a tervezett népszámlálási közleménysorozat kiadásával kapcsolatos költségelmek a hivatali költségvetés terhére való átvállalása - csak enyhítettek volna az 1941-es népszámlálás pénzügyi nehézségein. A munkálatokat csupán a köl 1-ségvetés bővítésével lehetett volna Korszerű színvonalon és megfelelő