Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
3. A népszámlálás általános előkészítése és költség-problémái
- IT A "Vegyes- és zárórendelkezések" c. IX. rész ismét általános és alapvető intézkedéseket tartalmazott. Ez a rész határozta meg -ugyanis - a büntetősanctiók megjelölésével - az adatszolgáltatási kötelezettséget, majd utalt a "bejegyzett adatok okmányokkal való alátámasztásának szükségességére, intézkedett az esetleges valótlan vagy megtagadott adatszolgáltatás "büntetéséről, megismételte a népszámlálási törvénynek azt a rendelkezését, hogy a számlálóbiztosokat és felülvizsgálókat népszámlálási működési körükben közhivatalnoknak kell tekinteni. Ugyanez a rész foglalta össze^^ az adatszolgáltatók védelmére /a. "titoktartásra"/ vonatkozó rendelkezéseket: az egyéni természetű adatok titkosságát általában és külön az adók kivetése tekintetében, a titkosság /az adatgyűjtésben és az adatok feldolgozásában res zt vevő k részéről való/ megsértésének büntetését és azt, hogy az adat okat^ ^ nem egyénenként, hanem mindenkor csak: területi vagy tárgy szerinti összefoglalásban szabad közzétenni. Végül a szakszempontból meg nem felelő adat publikációk elkerülése céljából, kimondta a rendelet, hogy a népszámlálás és a kapcsolatos összeírások során megállapított helyi vonatkozású adatokat /például a község, illetőleg város lakosainak számát/ csak a Központi Statisztikai Hivatal tudtával és beleegyezésével szabad felhasználni vagy nyilvá^ - /29/ nossagra hozni.' ' A rendelet függelékszerüen a nyomtatványmintákat is tartalmazta. A házak és lakások összeirása Budapesten ezúttal is némileg eltérő módon - módosított házgyűjtőiven és részletes lakásiven - történt J^I A lakóház- és lakásadatoknak ezt a részletesebb fővárosi begyűjtését Pár szakaszos külön rendele t szabályozta.^^ Az 1941- évi népszámlálás helyi összeirási munkáinak befejezése után átmenetileg magyar fennhatóság alá került délvidéki részeket illetőe n a népszámlálás végrehajtását - részben az eszmei időpont eltérő volta, részben a kisebb tartalmi eltérések, valamint egyes kiegészitő számbavételek miatt - külön kellett szabályozn i. Ez a szabályozás nem az 1940.évi XXX.t.-c.-en alapult /ami egyébként nézetünk szerint helyesebb lett volna/, hanem torvénypótló kormányrendelettel: ű.m. a "m.kir. minisztérium" /kormány/ 58OO/194O.sz. rendeletével történt meg./^/ E rendelet szerint a délvidéki részeken az 1941-es népszámlálást nem az emiitett 1940.évi törvénycikk, hanem a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló 1929:XIX.t.c. 10. §-ának második bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kellett végrehajtani. Egyébiránt az, hogy az 1941- évi népességszámbavétel e második részletének eltérő volt a törvényes alapja, valójában inkább csak - érdemi jelentőség nélküli - formalitás volt