Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
3. A népszámlálás általános előkészítése és költség-problémái
- 14 Három nagyobb szakértekezl etr6 1 külön is érdemes megemlékezni. Közülük az időrendben első: az 1940.május 17-i tárcaközi értekezlet főleg az egyes minisztériumok és országos hatóságok részben igazgatási, gazdasági- és kultúrpolitikai vonatkozású adatigényét törekedett tisztázni a tervezett népszámlálási kérdőpontok megvitatása kapcsán. Az ezen az értekezleten elhangzottak figyelembevételével •véglegesebben kidolgozott kérdőiv tervezetet azután az Országos Statisztikai Tanács Demográfiai Szakbizottsága 1940. június 11-i és 19-i két ülésén elsősorban tudományos és szakszempontokból tárgyalta végig eléggé behatóan. E három átfogó értekezlethez néhány további szűkebb, vagy tágabb körű megbeszélés kapcsolódott, igy például a népszámlálás alkalmával' bejegyzendő foglalkozások jegyzékének elkészitése céljából. Mindezek az értekezletek több szempontból hozzájárultak az egyes nyomtatványok - főleg a házigyüjtőiv - korszerűbb és a gyakorlati adatigénynek is jobban megfelelő megszerkesztéséhez. A Központi Statisztikai Hivatal által tervezett kérdésanyag azonban e megbeszélések nyomán is csak kisebb mértékben módosult. Csupán az előkészités utolsó szakaszában kellett az eredetileg tisztán szakszempontokon nyugvó kérdéskört kormány-utas itásra olyan kifejezetten politikai jellegű kérdőpontokkal /nemzetiség; vallásváltoztatás - egyes nemzetiségi vidékekre korlátozottan -; a felmenők zsidó származása/^ ^ kiegészíteni, amelyeknek - főleg az utóbbinak - a népszámlálási kérdések közé való beiktatása nem egyezett meg az addigi népszámlálási gyakorlattal s igen aggályos mértékben és módon veszélyeztette az adatgyűjtés politika-mentes lefolytatását. Az előkészitő munka egyik korszerű és nagyon jelentős r'észletének - eredetileg tervezett - elvégzésére, a népszámlálási kérdőivek helyességének és érthetőségének próbászámlálás út ján való ellenőrzésére az államigazgatási szervezet háborús feszültség okozta túlterheltsége miatt nem volt lehetőség. Ezt a hiányt belső próbakitöltésekkel csupán igen kis mértékben lehetett pótolni. Holott például az I94I-OS számlálás jelentős lakás- és családstatisztikai újításainak alkalmasságáról egyedül az ország legkülönfélébb részein és az egyes településtípusokon képviseleti vagy akár csak részleges alapon végrehajtott próbafelvétel segítségével lehetett volna kellőképpen meggyőződni. Az előkészitő munka folyamán a Központi Statisztikai Hivatal megkísérelte a különösen 1930-ban nem népszámlálási pontokkal szinte abnormisan kibővített kérdésanyag csökkentését . Ez a tehermentesitési akció csak annyiban sikerült, amennyiben a kifejezetten nem statisztikai /nyilvántartási stb./ kérdések a fel/°l/ dolgozások alapjául szolgáló nyomtatvány oki-ól két külön kcrdoal aura került ek át'.*"' Meg kell azonban jegyemi, hogy az 1941-es népszámlálás statisztikai kérdéseinek
