Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
3. A népszámlálás általános előkészítése és költség-problémái
- 13 az előző két népszámlálás időpontjában más államhoz tartoztak, s népszámlálásaik részben elütő szerkezetűek és tartalmúak voltak. A teljesség 1941-^ en e z okból is indokoltnak és elkerülhetetlennek látszott; egyben egyik legalapvetőbb vonása ennek a népszámlálásnak. 3• A népszá mlálá s általános előkészitése és költség-probiémái Az 1941. évi népszámlálás előkészitése során a Központi Statisztikai Hivatal önmagától értetődően főleg az előző két /l920. és 1930.évi/ népszámlálás és az I938-I939- évi népösszeirásolc tapasztalataira támaszkodott. Az előkészítés legfontosabb részlete ezúttal is a népszámlálás tarta lmi kereteinek a k ial akítása volt- Ez a munka most is, mint az előző két alkalommal, csaknem teljesen belföldi térre, az itthoni szákértői vélemények és gyakorlati tapasztalatok felhasználására korlátozódott/ 1^ A háborús viszonyok és az előkészületek irányitóinak munkával való túlterheltsége miatt külföldi tanulmányutakra gondolni sem lehetett/ 1 7/ Az egykori Nemzetek Szövetsége statisztikai szervének nem voltaic olyan átfogó és rendszeresen kidolgozott, széles körben megvitatott népszámlálási irányelvei /kérdés anyaga, feldolgozási szempontjai stb./, mint amilyenek újabban az ENSZ égisze alatt folytatott tanácskozások eredményeképpen népszámlálás-módszertani kiadványokban tiz évenként korszerüsitett tartalommal rendelkezésre állanak. A két világháború között nemzetközi fórumokon - a Népszövetség keretében, a Nemzetközi Statisztikai Intézet ülésszakain stb. többnyire csak érintőleg, vagy egy-egy részletkérdésre korlátozottan foglalkoztak népszámlálási problémákkal A múlt század végi nemzetközi népszámlálási javaslatok és megállapodások felett pedig már meglehetősen eljárt az idő. Az 1941-es népszámlálás előkészitése szempontjából természetesen ezeknek a részlet javaslat oki ak és régebbi vagy újabb elgondolásoknak az ismerete ugyanúgy hasznos-volt, mint egyes 1930 körüli jelentősebb külföldi népszámlálások rendszerének, módszereinek kiadványaik alapján való áttanulmányozása. Végsősorban azonban nem a külföldi példa, hanem a belföldi tapasztalat-anyag és adatigény volt áz irányadó az új népszámlálás előkészitése során. A népszámlálás tartalmi kereteinek kidolgozását egyébként a népszámlálási kérdőmintáknak, valamint egyes részletkérdéseknek /és ezenfelül különféle csoportositási és területi tagolási problémáknak/ különböző módo n - a Központi Statisztikai Hivatalon belül; a minisztériumok adatigényének előzetes begyűjtése; továbbá szélesebbkörü értekezleteken vagy szakértők bevonásával^ 1^ - való meg vitatás a is elősegítette.
