Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
2. Néhány fontosabb elvi és gyakorlati szempont
- 11 sége zavaró még például /az egész akkori Magyarország területére vonatkozólag/ a népszámlálás teljessége és a kettős számbavételek elkerülése, valamint a koradatok homogenitása szempontjából^"^ és befolyásolja az iskolai végzettségi adatok alakulását is. Hatását csupán az csökkenti - mégpedig jelentősen - hogy az akkori országhatárok közti területen élő közel 14»7 milliós népességnek csupán 7 százaléka /valamivel több, mint egymillió fő/ élt a Délvidéken és a zavaró körülmények az utóbbi népelemnek is többnyire csupán egy töredékét érintették. A jelzett területi és időbeli különbségekkel szemben nincs eltérés a korábbi népszámlálásokhoz viszonyitva a n épe sségfogalo m tekintetében. Akkoriban ezen a téren a nemzetközi gyakorlat egyáltalában nem volt egységes /ma sem az/, bár meglehetősen sok állam - közöttük Magyarország - népszámlálásának következetesen a jelenlévő népessé g volt a fogalmi bázisa. Ezt a fogalmi alapot a közismert különböző - részben ellentétes - szempontok gondos mérlegelése után az 1941.évi népességszámbavétel változatlanul megtartotta. A korábbi budapesti kísérleteket, az akkor még meglehetősen szórványos külföldi tapasztalatokat, a népmozgalmi statisztikával való minél teljesebb megegyezőség szükségességét s a különféle közigazgatási adatigényeket figyelembevéve azonban az 1941»évi népszámlálás az állandó /lakó-/ népessé g számának és legfőbb jellem/127 zoinek a megáll ap it ásat is tervbe vette.' ' A korábbi népszámlálások szellemében a hangsúly ezúttal is a népesség e gyén énként i s zámb avé t e 1 én , az ú.n. személyi adatok megörökítésén volt. Ez egyébként - népességi leltározásról lévén szó - természetes is. Ugyancikkor azonban a társadalmi alapsejtek: a családo k - valamint az azokkal csupán részben azonos háztartáso k - viszonyainak részletes feltárása is a megvalósításra váró legfontosabb célok között kapott helyet. Ez országos viszonylatban jelentős újításnak /l3/ számit,' ' hiszen idevágoan 1941« előttről csupán néhány nyers tájékoztató adat állott népszámlálásonként rendelkezésre. Terjedelmé t tekintve egyébiránt az 1941. évi népszámlálás egyéb vonatkozásokban sem mondható szükkörünek. Ugyanis nem elégedett meg a népessé g és az azzal szorosan összefüggő család-/és háztartási / statisztikai adatok tudakolásával, hanem a következetes hazai gyakorlathoz simulóan kiterjedt a lakóháza k /és a lakási célul is szolgáló egyéb épületek/, valamint - mégpedig jelentősen kibővített keretekben - a lakáso k és az intézeti háztartások viszonyainak a lcutatására is. A népesség életkörülményeinek a megismeréséhez az idevonatkozó adatok jelentős része valóban szorosan hozzátartozik. Minthogy pedig a népességi adatok begyűjtése nálunk is minden egyes alkalommal - és egészen természetszerűen - házak és lakások szerint haladva törtónt meg, az említett létesítményeknek a számbavétele ezúttal is szinte kézenfekvő, számlálás-technikailag viszonylag