Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
12. Néhány összefoglaló megjegyzés; bibliográfiai adatok
/főleg az Évkönyvekben/, noha a szokásos budapesti épület- és 1 álcás statisztikai külön kiadvány sajnos elmaradt. Miután pedig országosan is csaknem teljesen elkészültek - a vidéki városokról meglehetősen részletes, a községekről részben tömörebb - adatfeldolgozások, 1941-ről kielégítően gazdag lakás- és épületstatiszikai számanyag áll a kutatók rendelkezésére. Mindent egybevetve, az 1941.évi népszámlálás budapesti végrehajtása azt tanúsítja, hogy íoleg az épület- és lakásviszonyok tisztázására törekvő idevágó fővárosi tevékenység részletesebb megvilágítást érdemlő szép és értékes fejezete a magyar népszámlálások történetének. 12. Néhány összefoglaló megjegyzés; bibliográfiai adatok Az 1941.évi népszámlálás részletes ismertetéséhez összefoglalóan még a következőket füzzük hozzá. Mint minden nagy statisztikai adatgyűjtésnek., az 1941-es népességszámbavételének is voltak előnyös és nem előnyös tulajdonságai. A népszámlálással kapcsolatos legnagyobb pc-ati v um kétségkívül a nagy munkálat befejezetlensége. Ezt döntő mértékben a második világháború idézte elő. Előnytelen vonás a népességszámbavétel nem statisztikai adatgyűjtésekkel való erős megterhelése, egy-két joggal kifogásolható kérdésnek a népszámlálás kérdésanyagába politikai nyomásra történt beillesztése s a kérdéskör - és kisebb mértékben a tervezett feldolgozások - némi túlméretezettsége. A gépi feldolgozás kényszerű mellőzése, a képviseleti módszer nyújtotta lehetőségek /bár részben megokolt/ ki nem aknázása, a számlálás teljességére és pontosságára vonatkozó vizsgálatok elmaradása végső sorban hasonlóképpen nem mondható szerencsésnek. Ezeket a kétségtelen negatívumokat - a befejezetlenségtől eltekintve az 1941-os nagy felvétel, illetőleg tervezetének említett pozitív tulajdonságai nézetűnk szerint jelentősen meghaladják. Ezek közül ismételten is utalhatunk a tudományos és gyakorlati követelmények fokozott figyelembevételére; a kérdéskör, valamint a feldolgozási és közlési terv erős korszerűsítésére, nemzetközi színvonalára; a térbeli és tartalmi tagolások következetesebb és rendszeresebb kiépítésére; a társadalmi-gazdasági csoportosítások alkalmazási körének kiszélesbitésére; a család- és háztartás• statisztika népszámlálási megalapozására; a lakásdemográfiai vizsgálódások szükségességének jobb felismerésére stb. Mindezt mérju Ive úgy tűnik, hogy az 1941.évi nagy demográfiai állapotfelvétel a tervek teljes megvalósulás esetében valóban jelentősebb előre) 1 aladást
