Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

9. Közlési tervek és elgondolások, megvalósult adat-közlések

- 100 külön a szobákra számitott laksürüség. A kötet terjedelme összefoglaló és viszszatekintó megyénkénti /törvényhatóságok szerinti/ táblákkal, községi mutatóval, bevezető és magyarázó szövegekkel együtt több mint 400 lap lett volna. A II. kötet három - egyenként 2-2 oldal szélességű - községsoros táblája a következő községenkénti és városonkénti adatok közlésére terjedt ki: 1. lélekszám; nemek /szám, ezer férfira jutó nő/; életkor külön a férfiakról és külön a nőkről, a múltban csak az összes népességről közöltnél jóval részletesebb bontásban; a négy nagy korosztály //Cosan is/; 2. családi állapot nem szerint /a nőtleneknél, ill. hajadonoknál a 20 évnél fiatalabb férfiak és a 15 évnél fiatalabb nők, a férjes asszonyoknál a 15-19, 20-44 és 45~49 évesek megkülönböztetésével/; családi állapot összefoglalóan /a 15 éves és idősebb népesség 5^-ában is/; iskolai végzettség fokozatok szerint, irni-olvasni tudás, analfabetizmus /az utóbbi nemek, valamint kor szerint és a 6 éves és idősebb, ill. 10 éves és idősebb népesség %-ában is/; 3. vallás, anyanyelv /mindkettő összevont abban /t-osan is/; nemzetiség /a magyar nemzetiségűek /o-ával/, magyarul tudás /szám, °/o/. A kötet terjedelme az I. kötetnél emiitett kiegészítő részekkel együtt mintegy 800 lap letl volna. A III. kötet külterületi lakotthelyenként a községi hovatartozáson, valamint a lakotthely nevén és jellegén felül a következő adatokat tartalmazta: lélekszám, nemek, korcsoportok, családi állapot, irni-olvasni tudók és analfabéták, vallás, anyanyelv, nemzetiség, magyarul tudás - mintegy 700-800 lapos terjedelemben. 1910-ben e három kötet anyagát egyetlen közel 9^0 oldalas kötet tartalmazta, holott a Horvát-Szlavonországot is magában foglaló egykori Magyarországon a községek száma sokkal nagyobb volt, mint az 1938-1941-ben átmenetileg megnagyobbodott országterületen; a trianoni Magyarország demográfiájáról 1920-ban 340, 1930-ban 470 oldalas községi kötet nyújtott táblázatos képet; 1941-ben a három kötet együttes lapterjedelme kb. 1900-2000 oldalra nőtt volna, mégpedig a városkerületekre vonatkozó adatok nélkül, amelyek közlésére a korábbi népszámlálások emiitett kötetei kiterjedtek. /A kerületi adatok közreadása az 1941.évi kötet-terjedelmet kb. 200-300 oldallal még tovább emelte volna/. A terjedelemtöbblet tekintélyes részben a.datközlesl többiete

t jelentett; főleg egyes foritosabb adatok nemek szerinti részletezése, a behatóbb életkor- és iskolai végzettségi kategorizálás és a táblákba beillesztett sokféle arányszám tekinthető komoly nyereségnek az államigazgatás, a kutatás, a helyismeret szemszögéből. Hasonló mértékben bővült volna a három községenként! foglalkozási kötet terjedelme. Es legalább ugyanilyen mérvű tartalmi bővités várt a közlemény-