1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Demográfiai adatok községenként /Országhatáron kivüli terület/ (1990)

I.AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB SZEMPONTOK - A kötet adatainak forrása

után a megyei városok, a megye területén lévő törvényhatósági jogú városok, végül a megye adatait ossz esi tő sor következik. A vármegyék alfabetikus sorrendben követik egymást, kivételt képez Csongrád vm. (Horgos) és Győr-Moson és Pozsony vm. (Dunacsun, Horvátjárfalu és Oroszvár), amelyek a községek kis száma miatt - a területileg közel álló - Bács-Bodrog, illetve Komárom vm. végére vannak besorolva. A KÖTET ADATAINAK FORRÁSA A kötetben közölt adatok nagyrésze az "Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok községek szerint" cimü, "Kézirat gyanánt" kiadott kötetből származik. A nyelvismeretre vonatkozó adatok (5. sz. tábla) az 1941. évi népszámlálás feldolgozási tábláiból készültek. Az eredeti kötet három táblája az akkori országterület népességének főbb demográfiai adatait tartalmazta községek (városok) szerint. Az 1. sz. tábla a nemekre és a korcsoportokra, a 2. sz. tábla a családi állapotra, valamint az iskolai végzettségre és az irni-olvasni tudásra vagy nem tudásra, a 3. sz. tábla pedig a vallásra, az anyanyelvre, a nemzetiségre és a magyarul tudásra vonatkozó adatokat közölte (arányszámok kiséretében). A jelenlegi kötet öt táblában tartalmazza az országhatáron kivüli községekre (városokra) vonatkozó fenti adatokat, de valamivel összevontabban (és arányszámok nélkül). Az 1. sz. tábla nemenkénti, korcsoportonkénti; a 2. sz. tábla a 15 éves és idősebb népességet családi állapotonként!; a 3. sz. tábla a 6 éves és idősebb népességet iskolai végzettség szerinti, a 4. sz. tábla a népességet vallás, anyanyelv, illetve nemzetiség szerinti és az 5. sz. tábla a népesség nyelvismeret szerinti bontását tartalmazza. Az 1-4. sz. táblák - valamennyi megyénél - azonos csoportositásban tartalmazzák a községek és a városok adatait; az 5. sz. táblánál viszont - az előfordult beszélt nyelvek nagy száma miatt megyénként más-más táblafej alkalmazására került sor attól függően, hogy a megyében - számszerűen a leggyakrabban - mely nyelvek fordultak elő. Ennek megfelelően az 5. sz. táblánál kilenc fajta táblafej szerint vannak kimutatva az adatok, amelyről a követkeeő öeszeállitás nyújt tájékoziaiást: 8*