1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Demográfiai adatok községek szerint (1947)

Bevezető megjegyzések

Bevezető megjegyzések

Időpont. A népszámlálás időpontja 1941. január 31. (éjfél), a délvidéki területeken pedig 1941. október 10. (éjfél) volt. Az időpontnak ez a különbözősége több szempontból zavaró (pl. a számlálás teljessége, kettős számbavételek elkerülése, egyes adatok, így az életkor-eredmények homogenitása szempontjából stb.). Tekintettel arra azonban, hogy az eredeti számlálási időpontban összeírt népesség (13,653.296 lélek) sokszorosa a délvidéki területeken számbavettnek (1,030.027 fő), ez a zavaró tényező az adatokat végeredményben alig _ befolyásolja.

Terület. Az 1941. évi népszámlálás Magyarországnak a második világháború alatti, ú. n. megnagyobbodott területére (171.753 km2) terjedt ki. A Részletes kimutatások (községi táblák) erre a területre vonatkoznak. A népszámlálás főbb adatai Magyarországnak a második világháború előtti (ú. n. trianoni) területére (93.073 km2) is csaknem teljes pontossággal átszámíttattak. A törvényhatósági táblák a jelen kötetben nemcsak az országnak az ú. n. megnagyobbodott, hanem a trianoni területéről is rendelkezésre állanak (a pozsonyi hídfőt — 62 km2, 3379 lélek — az utóbbi tábláknak az adatsorai is magukban foglalják).

Közigazgatási beosztás. A Részletes kimutatások (községi táblák) a Magyarországnak a második világháború alatti, ú. n. magnagyobbodott területére vonatkozó adatokat az 1943. évi közigazgatási beosztásnak megfelelően közlik. Az erre a területre vonatkozó törvényhatósági táblák ugyanennek a beosztásnak megfelelően készültek. A Magyarországnak a második világháború előtti, ú. n. trianoni területére vonatkozó törvényhatósági táblák az 1946. október közepi közigazgatási beosztáshoz simulnak. Minthogy az 1943. évi és az 1946. október közepi közigazgatási beosztás Magyarországnak a második világháború előtti, ú. n. trianoni területe tekintetében is több esetben meglehetősen eltér, a kétféle közigazgatási alapon nyugvó törvényhatósági adatsorokat a szükséges átszámítások nélkül nem lehet egymással egybevetni. Nemcsak több megyei törvényhatóság területe változott meg, hanem egy városi törvényhatóságé is, ú. m. a szomszédos településeket (Diósgyőr, Hejőcsaba, Göröm- bölytapolca) 1945. január 1-én magába olvasztó Miskolc, tj. városé; Kaposvár és Szombathely addigi megyei városok pedig 1945. szeptember 1-én törvényhatósági jogú várossá fejlesztettek ; ez utóbbiak a Részletes kimutatásokban mint megyei városok Somogy, illetőleg Vas vármegye adataiban foglaltaknak.1

A táblák egyes rovataira vonatkozó megjegyzések. A műveltségi (iskolai végzettségi) adatoknál a magasabb iskolai fokot elvégzettek száma az alacsonyabb iskolai fokot (fokokat) elvégzettek számában nem foglaltatik. Az általában írni-olvasni tudók száma azonban a bármily iskolai fokot elvégzett írni-olvasni tudók számát is magában foglalja. Az analfabéták száma nem csupán a teljesen analfabétákat, tehát a sem írni, sem olvasni nem tudókat öleli fel, hanem a csak olvasni tudókat (a szemi- analfabétákat) és az ismeretlen műveltségűeket (iskolai végzettségűeket) is.

1 Megjegyzendő, hogy a trianoni területre vonatkozó törvény- hatósági táblázatokban Komárom város dunajobbparti része, mint megyei város, Komárom-Esztergom vármegye adataiban oglaltatik.

Az 1941. évi népszámlálás alkalmával anyanyelvként azt a nyelvet kellett bejegyezni, amelyet az illető a saját nyelvének vallott és a legjobban és legszívesebben beszélt, nemzetiségként pedig minden befolyástól menten és az anyanyelvre való tekintet "nélkül azt a nemzetiséget kellett megjelölni, amelyhez tartozónak a megszámlált érezte és vallotta magát. A nemzetiségi adatvallomás a nemzetiség fogalmának szubjektív volta miatt a népesség egy kis — helyileg is csak elvétve említést érdemlő — töredékénél nem nyugszik olyan szilárd alapokon, mint az anyanyelvi adatbejegyzés. (Ugyanez áll a vallási adatoknál a nem izraelita zsidók számára is.)

A magyarul tudók száma az összes magyarul tudókra vonatkozik és így természetesen a magyar anyanyelvűeket is magában foglalja.

A Részletes kimutatásokban (községi táblákban) az egyéb és ismeretlen vallásúak közül jegyzetben községenkint kiemeltetett a felekezetenkívüliek száma.

Az egyes táblákon a százalékszámok általában csak a népesebb csoportokra vonatkoznak (a részletek ezért a 100%-ot nem minden esetben adják ki). így pl. helyszűke miatt az ismeretlenekre vonatkozó százalékok egyetlen vonatkozásban sem közöltéinek; az életkorra vonatkozó százalékoknál azonban az ismeretlen életkorúak a 60 éves és idősebb népesség százalékába, a családi állapotra vonatkozó százalékszámoknál pedig az ismeretlen családi állapotúak a nőtlenek, hajadonok százalékába foglaltattak ; arányszámuk jegyzetben külön is rendelkezésre áll ; az anyanyelvre vonatkozó százalékszámoknál jegyzet emeli ki a cigány és a jiddis, héber anyanyelvűek százalékát, ha arányuk legalább 10%, vagy abszolút számuk meghaladja a 100 főt ; a horvát és a bunyevác, sokác anyanyelvűeknek «26—27. rovat együtt» mejelölésű rovatban közölt százalékából a bunyevácok aránya jegyzetben külön kiemeltetett. A tábláknak az abszolút számokat és a százalékokat tartalmazó részeiben az egyes rovatok nem minden esetben azonosak. A vallási részletezésnél például a százalékos részben az «egyéb és ismeretlen» csoport az unitáriusokat és baptistákat is magában foglalja, holott számukat a táblának az abszolút számokat közlő megfelelő része külön mutatja ki (az egyéb és ismeretlen rovat tehát az abszolút számoknál ezek nélkül értendő).

További magyarázó megjegyzéseket főleg a Magyar Statisztikai Szemle egyes cikkei tartalmaznak.

A Részletes kimutatások (községi táblák) átdolgozásának módja a második világháború előtti (trianoni) területre. Az alábbi felsorolás a Részletes kimutatásoknál alapul szolgáló közigazgatási beosztásnak megfelelően mindazokat a vármegyéket, tj. városokat, továbbá a szükséges mértékben azokat a járásokat, megyei városokat és községeket is megjelöli, amelyek a második világháború előtti (trianoni) területhez tartoznak; mégpedig a vármegyéknél, tj. városoknál a név, a járásoknál és községeknél a táblázatokban használt sorszám megjelölésével. Teljes vármegyék esetében természetesen a járások és községek, teljes járásoknál pedig a községek nincsenek külön felsorolva. Rövidség kedvéért egyes esetekben az jelöltetett meg, hogy a járás mely (milyen sorszámú) községek nélkül számít a mai területhez.