1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Lakóház- és lakásadatok községek szerint (1982)
II. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB SZEMPONTOK - A fogalmak magyarázata
A FOGALMAK MAGYARÁZATA 1^ Lakóház; lakott egyéb épület és lakalkalmatosság A nópeaBég teljes számbavétele ée egyben a lakásviszonyok kimerítő megvilágítása céljából a népszámláláskor nemcsak a lakóházakat Írták össze, hanem a lakott egyéb épületeket és különféle un. lakalkalmatosságokat is. A népszámláló a lakóházak kétféle csoportját különböztette meg: a/ a tulajdonképpeni lakóházakat ós b/ a /lakott/ intézeti épületeket /intézeteket/; intézeti lakóházakat/. A részletes épületstatisztikai adatfeldolgozás az épületeknek erre a két csoportjára terjedt ki. Tulajdonképpeni lakóházna k számították a rendeltetésszerűen lakási /"magánlakási"/ célra épitett /átépített/ ós használt házakon kivül többek között a /lakott/ vasúti őrházakat, gátőrházakat, erdószlakokat, cselédlakásos gazdasági épületeket /cselédlakokat/, a plébániaépületeket stb. Értelemszerűen ideszámítottak a lakható, de a népszámláláskor bármely okból nem lakott lakóházak, tanyák, nyaralók stb. is. Az egy házszámhoz /majorhoz, tanyához stb./ tartozó lakás céljára /is/ szolgáló különálló melléképületeket /caelédlakásokat stb./ épületenként külön-külön lakóháznak tekintették. Intézetnek /lrttézetl épületnek, lakóháznak / számítottak a bentlakásos /internátus!, otthon- vagy laktanyaszerü stb./ tömeges elhelyezésre szolgáló következő csoportbeli /lakott/ épületek: szállodák, panziók stb. - Kórházak és egyéb gyógyintézetek - Internátussal kapcsolatos nevelő- ée tanintézetek /a katonai tanintézetek is/ - Zárdák, kolostorok stb. Árvaházak - Menedékházak ós egyéb jótékonysági intézetek - Letartóztató és javítóintézetek - Katonai, pénzügyőri, rendőri, csendőri stb. intézetek /épületek/ - Egyéb intézetek /pl. tanonc-, iparos-, legényotthonok, MÁV munkástelepek, tűzoltólaktanyák stb./. Az összeírt további /lakott/ építmények stb. közül nem számítottak lakóháznak egyfelől a lakott egyéb épülete k, mint például a csupán igazgatói, parancsnoki, gondnoki, portásvagy altiszti lakást tartalmazó a/ iskolaépületek, b/ katonai, csendőreégi, rendőrségi, pénzügyőri stb.épületek, c/ köz- és magánhivatali, pénzintézeti és egyéb középületek, d/ műhely-, gyár és gazdasági épületek, e/ vasúti, hajózási és egyéb közlekedési állomásépületek, a lakott istállók, magtárak, raktárak stb; másfelől a különféle "1akalkalmato saágo k" um. kunyhók, pajták, bódék, vasúti-, cirkusz-, sátoroskocsik, hajók, malmok cigányputrik, erdei munkásbarakkok, nyári konyhák, barlanglakások stb. A lakóházak közé nem sorolt e kétféle csoportból az alapvető épületfeldolgozás során csupán a következő adatokat rögzítették: egyrészt számukat, másrészt jelenlóvő lakosaik /összesített/ számát; mégpedig az I. "Az adatok ismertetése" c. rósz 21. táblájának csoportosítása szerint. A III. rész 1. sz. /községi/ táblája a lakóházak emiitett két'csoportjának: a/ a tulajdonképpeni lakóházaknak ós b/ az intézeteknek /lakott intézeti épületeknek/ adatait egybefoglalv a közli. /A feldolgozási táblákon a tulajdonképpeni lakóházak és - 9 részcsoport szerint tagolva - az intézeti épületek külön-külön adatai is rendelkezésre állanak./ Magassá g /emeletszám/ A lakóházak magasságát, szintek szerinti osztályozását a bennük levő,legmagasabban öszszeirt lakás határozza meg. Az 1.sz. Községi táblán a földalatti lakóházak a földszintesek, a félemeletesek az emeletesek közé vannak besorolva. 1/ Megjelzé s: Az I. részben közölt országos adatok a második világháborút közvetlenül követően előzetes jelleggel készített adatösszefoglalás eredményei. A fogalmak az I. ÓB III. részben természetesen megegyeznek egymással; az I. rész azonban több szempontra terjed ki és táblái is tagolási tekintetben részletesebbek, mint a III. rész táblázatai. A fogalmi megegyezőség ellenére kisebb jelentőségű, számszerű eltérések az I. és III. rész adatanyaga között előfordulhatnak. - 24 -
