1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Lakóház- és lakásadatok községek szerint (1982)
I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE
Lakásstatlsztlkai és egyéb /kiegészítő/ adato k. A kötet "KözBégi adatok" c. részében a 2. tábla becses adatokat közöl azoknak a községeknek és városoknak lakásviszonyairól /a lakások nagyságáról, felszereltségéről, helyiségeiről, a lakószobák és konyhák padozatáról, a csak vertföldes padozatú szobás lakások 1941-ben még sokfelé gyakori voltáról stb./, amelyeknek megfelelő feldolgozási táblái ma ia még rendelkezésre állnak, vagyis a községek és városok túlnyomó részéről. A 3. ez. tábla ezeket az adatokat a városokról és 10.000-nél népesebb községekről a még rendelkezésre álló további számanyaggal egészíti ki. így a lakásnagyság kombinációjában bemutatott közvetlen lakás és laksíirüségi adatokkal, valamint az ottlakás jogcíméről képet adó, többek közt háztartás- és családstatisztikai kutatásokhoz is első támpontokat nyújtó számokkal. A két községi táblában közölt eredmények mélyebb bepillantást engednek a lakásviszonyokba. A forrásukat alkotó feldolgozásokból azonban összesítések a munkálatok befejezetlensége, táblahiányok stb. miatt - mint jeleztük - nem készültek. A lakásokra vonatkozó országos áttekintés ezért csupán azokra az Összefoglaló jellegű /alap-/ adatokra szorítkozik, amelyeket a lakóház-feldolgozás rögzített. A 22. tábla a lakások és intézeti háztartáso k számát ezen az alapon részletezi, mégpedig Budapest és a vidék szerint is.^ 22. A magánlakások és intézeti háztartások száma Budapest, Vidék, Magyarország 1941* Megnevezés Budapesten Vidéken Magyarországon 1941-ben Magánlakások száma: Lakott magánlakások Nem lakott magánlakások Üresen álló magánlakások 287.946 2.470 2.605 2.023.326 32.367 49.698 2.311.272 34.837 52.303 Magánlakások együtt: Intézeti háztartások száma 293.021 968 2.105.391 5.374 2.398.412 6.342 Magánlakások és intézeti háztartások Összesen: 293.989 2.110.765 2.404.754 A magánlakások é s az intézeti háztartások 1941. évi országos száma -2.4 millió tex-mészeteBen meghaladta a házakét /1,67 millió/, de az 1 és 2 lakásos házak kimagasló száma miatt csupán eléggé mérsékelten. A magánlakások közül egyébként 1941-ben meglehetősen kevés - Budapeetn 0.8, a vidéken és országosan 1,5 % - volt a " nem lakot t'.' Ez alatt olyan kibérelt, vagy tulajdonosi etb. lakásokat kell érteni, amelyekben a népszámláláskor nem tartózkodott senki. Az akkori lakáspiac szempontjából ezek nem jöhettek számításba, hanem csupán az " üresen áll ó" /kiadatlan/ lakások; arányuk Budapesten 0.9, vidéken 2.4, országosan pedig 2.2 % volt, valamivel kevesebb mint a két világháború között általában szokott lenni; ez egyben arra ia utal, hogy a harmincas évek lakástermelése a már jelzett okokból nem fedezte teljesen a lakáeazükségletet. A lakóház-feldolgozás kiterjedt annak megállapítására is, hogy a tulajdonképpenilakánok közül mennyi szolgált üzleti, gazdasági célr a /is/ és viszon t mekkora volt a lakásként /iö/ használt üzletek, gazdasági helyiségek száma. A z 1941. évi népszámlálás idevonatkozó - nem abnormisan nagy - adatait a 23. tábla sorakoztatja fel. 1/ A lakásokra és intézeti háztartásokra vonatkozó tulajdonképpenifeldolgozáook adatai n lakóház- alapfeldolgozás eredményeinek nagyban-egészben megfeleltek /ill. megfeleltek volna/. -18-
