1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Demográfiai adatok községek szerint (1976)

I. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB SZEMPONTOK - Népszámlálási időpont és terület - A kötet táblázatainak területi részletezése

I. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB SZEMPONTOK Népszámlálási időpont és terület Az 1941. évi népszámlálás adatainak felhasználása és főleg a korábbi és későbbi népszámlálások eredményeivel való egybevetése során mindenekelőtt a népszámlálási időpont és terület eltérő voltát szükséges figyelembe venni; annak ellenére, hogy ezeknek az eltéréseknek a hatása végeredményben nem jelentős. Az 1941-es számbavétel un. eszmei időpontja az eredetileg tervezett (a korábbi népszámlálásoknak is megfelelő) 1940. december 31. és 1941. január 1. közötti éjfél helyett technikai okokból az 1941. január 31. és február 1. közötti éjfélre tolódott át. A népszámlálásnak egy hónappal későbbre tolódása az országos végeredményeket alig befolyásolja; hatása azonban az egyes települések (városok, idegenforgalmi gócpontok stb.) lakosainak számában, sőt népességi összetételében is valamennyire észrevehető. Ilyen helyeken a decembervégi népességi adatkép nem teljesen azonos a januárvégivel (igy pl. az év végén nagyobb az ideiglenesen jelenlevő - pl. szállodai - lélekszám, mint máskor; de kisebb a bentlakásos intézményeké: kollégiumoké, internátusoké, esetleg laktanyáké, munkásszállásoké stb.). A népszámlálási terület eltérő voltát hasonlóképpen célszerű tekintetbe venni. A mai Magyarország és az átmenetileg hozzá tartozott részek között olyan (bár kisebb sulyu) népességeltolódások következhettek - és következtek is - be, amelyek az átmeneti területmódosulás nélkül nem történtek volna meg. Az, hogy a népszámlálás a második világháború időszakára esett, természetesen szintén éreztette hatását (pl. a szokásosnál nagyobb katonai létszámmal, a hadiipar fokozott tevékenységével összefüggő lakóhelyváltoztatások stb. révén). Mindezek az okok és körülmények azonban a népességnek csupán kis részét érintették s igy a népszámlálási idősorok alakulását sem befolyásolják jelentősebb mértékben. A kötet táblázatainak területi részletezése A kötet az 1941. évi népszámlálás községenkénti főbb demográfiai adatait három táblázatban közli. Mind a három táblázat a jelenlegi beosztásnak megfelelően 20 államigazgatási egységre tagozódik: Budapestre és a 19 megyére. Az egyes községek felsorolása megyénként újra kezdődő sorszámozással, ábécérendben történik; majd ezek összesitett adatsora után a megyében lévő városoké következik. A megye adatait összesitő sor után abban a négy megyében, amelyhez megyei város is tartozik (Baranya, Borsod-AbaújZemplén, Csongrád és Hajdú-Bihar megye), a megyei város adatsora, majd a megye és a megyei város adatainak összege következik. Az utolsó megye adatsorát az országos adatsor követi. A megyénként újra kezdődő ábécé-rendben csak az 1941-ben és 1970. junius 30-án egyaránt meglévő községek adatait sorolják fel a táblázatok. Az emiitett időközben megszűnt helységek neve és adatsora mindig annak a községnek vagy városnak a neve, ill. adatsora alatt található, amellyel - önállósága megszűnése után egyesitették vagy összevonták. Az ilyen helységek nevének felsorolása - négy betűhellyel hátrább - általában ugyancsak ábécé-rendben történik. Ha azonban az egyesités utáni helységnév valamelyik egyesitett helység korábbi nevével megegyezik, akkor mindig ez került az első helyre. 7