1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Foglalkozási adatok községek szerint (1975)

I. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB SZEMPONTOK - A kötet táblázatainak területi részletezése - A kötet adatainak forrása

8 A kötet táblázatainak területi részletezése A kötet az 1941. évi népszámlálás községenkénti főbb foglalkozási adatait négy táblázatban közli. Mind a négy táblázat a jelenlegi beosztásnak megfelelően 20 államigazgatási egységre tagozódik: Budapestre és a 19 megyére. Az egyes községek felsorolása megyénként újra kezdődő sorszámozással, ábécé-rendben történik; majd ezek összesített adatsora után a megyében lévő városoké következik. A megye adatait összesítő sor után abban a négy megyében, amelyhez megyei város is tartozik (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Hajdú-Bihar megye), a megyei város adatsora, majd a megye és a megyei város adatainak összege következik. Az utolsó megye adatsorát az országos adatsor követi. A megyénként újra kezdődő ábécé-rendben csak az 1941-ben és 1970. junius 30-án egyaránt meglévő községek adatait sorolják fel a táblázatok. Az emiitett időközben megszűnt helységek neve és adatsora mindig annak a községnek vagy városnak neve, ill. adatsora alatt található, amellyel - önállósága megszűnése után - egyesitették, vagy összevonták. Az ilyen helységek nevének felsorolása - két betűhellyel hátrább - általában ugyancsak ábécé-rendben történik. Ha azonban az egyesítés utáni helységnév valamelyik egyesitett helység korábbi nevével megegyezik, akkor mindig ez került az első helyre. A kötetben szereplő községek és városok az 1941. évi közigazgatási beosztásnak megfelelő község (város) területén összeirt jelenlevő népesség adatait tartalmazzák; az azóta bekövetkezett területi változásokat általában csak abban az esetben lehetett figyelembe venni, ha az a teljes községet ill. várost érintette. Ezért az 1941. és 1970. junius 30. között alakult községek adatait az anyaközségek adatai magukban foglalják; ezekről a helységnévmutató ad felvilágositást. Az egyes községek, vagy városok között végbement olyan területrész átcsatolások figyelembevételére, amelyek során a teljes község nem szűnt meg, általában nem volt mód. Ezért a megyei sorok adatai több esetben eltérnek a más forrásokban (népszámlálási kötetek stb.) közölt adatoktól; a különbség az egyes megyék között végbement külterületi átcsatolások egyenlegéből származik. Kivételt képeznek azok a nem teljes községet (várost) érintő változások, amelyek az országos adatokat is befolyásolnák (tehát Balassagyarmat, Komárom és Sátoraljaújhely városok Csehszlovákiához csatolt részeinek adatait a nevezett városok eredeti 1941-es népszámlálási adataiból le kellett vonni; ezzel szemben Naprágy, Szaniszló és Szete elcsatolt községek Magyarországon maradt részeinek adataival Kelemér, Ómböly és Kemence adatait növelni kellett). Az adatokat községek és városok szerint részletező 1-4. tábla megyei adatsorát és az országos adatsort négy ugyanilyen (1 -4.sz.) összesitő tábla foglalja össze a megyék ábécé sorrendjében. A kötet adatainak forrása A kötetben összefoglalt valamennyi adat az 1941. évi népszámlálás A. 17-20. sz. un. "községi" foglalkozási feldolgozási tábláiból származik. #