1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása, továbbá az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírások végeredményei (1941)

I. Bevezető megjegyzések - Az 1938. évi felvidéki népösszeírás

8* a Központi Statisztikai Hivatalhoz a házigyüjtőív küldetett be. Az utóbbi nyomtatványt minden lakási célt szolgáló épületről ki kellett tölteni; a házigyüjtőív azonban az épülettulajdonos nevén és a lakások számán kívül az egész (tehát nemcsak a fentebb megjelölt korú) népesség legfőbb adatainak [név, születési év, vallás, anyanyelv, magyarul tudás, foglalkozás részletesen, háztulajdon (a hozzátartozó lakószobák számában kifejezve), földtulajdon és földbérlet (kat. holdban)] lajstromos számbavételére szolgált. A házigyüjtőív külön részén kellett felsorolni az ideiglenesen távollevő 12—70 éves férfiakat. Ehhez atulajdonképeni statisztikai nyomtatványhoz még községi (számlálókerületi) gyüjtőív, községi összesítőív, költségkimutatás és a költségek részletes elszámolására szolgáló kimutatás kapcsolódott. Az utóbbi nyomtatványok szintén beterjeszttettek a Központi Statisztikai Hivatalhoz. Az összeírás eszmei időpontja az 1939. évi november 18. és 19. napja közötti éjfél volt; a helyi végrehajtásra a november 19. és 25. közti idő állott rendelkezésre. A házigyüjtőíveket, a községi (számlálókerületi) gyüjtőíveket és a községi összesítő íveket december 4-ig kellett a Központi Statisztikai Hivatalhoz beküldeni; a helyszínén szükségessé vált rendkívüli munkálatok miatt az anyag beküldése sokfelé csak hetekkel, sőt egy hónappal, másfélhónappal az előre meghatározott időpont után történt meg. Az összeírás összes költségeit az államkincstár fedezte. A népösszeírás előzetes adatainak (házigyüjtőívek, lakások, férfiak és nők száma) összeállításán kívül a házigyüjtőív részletesebb adatai alapján csupán az életkor (a születés időpontja) kérdésére bejegyzett válaszok dolgoztattak fel korévenkint. A nyert eredmények tájékoztató értéke kétségtelen, bár az 1939. évi népösszeírás is elmaradt a népszámlálások teljességétől; főleg a 14 évnél fiatalabb férfiak és a 30—38 éves nők sorában mutatkoztak — ha nem is túlzottan nagy — hiányok, ami a két nem arányának alakulására is rányomta bélyegét. Az adatszolgáltatásnak ezeket a hiányait elsősorban az idézhette elő, hogy ezúttal csak a népesség meghatározott korú részét kellett számlálólapon is összeírni; másik részének számbavétele csupán a házigyüjtőíven történt meg ; ugyanitt azonban a meghatározott korú, tehát számlálólapot is kitöltött egyéneket szintén fel kellett sorolni. Az eljárásnak ez a kétfélesége úgy látszik némi adatgyűjtési bizonytalansággal járt. Az összeírás a jelenlevő népesség számát rögzítette meg. A törvényhatósági tagolás a népösszeíráskor fennálló állapotnak megfelelően történt; az adatok azonban a visszacsatolt felvidéki területtel gazdagodott törvényhatóságokat (Komárom tj. várost és néhány vármegyét) illetően csupán e törvényhatóságoknak a trianoni területére vonatkoznak. Az egyes vármegyék közül 1. Győr, Moson és Pozsony, 2. Csanád, Arad és Torontál, 3. Bars és Hont, 4. Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. Az 1938. évi felvidéki népösszeírás. A trianoni határabroncs első széttörését, a felvidéki területsáv 1938 november legelején történt visszacsatolását követően azonnal felmerült az átfogó statisztikai tájékozódás szükségessége. Ezért ezen a területen a népességi állapotok helyes feltárása céljából már 1938 december közepén általános népösszeírás végrehajtására került sor ; a lakosság számbavételére egyébként népességnyilvántartási szempontból is szükség volt. Az összeírás népszámlálásszerű terjedelmét ezek a körülmények határozták meg. A felvidéki összeírás nemcsak a népességre terjedt ki, hanem — a cseh-szlovák uralom idején, de részben annak megszűntekor is jelentősen megváltozott agrárviszonyok feltárása céljából — a mezőgazdaságra és az állatállományra vonatkozó adatok begyűjtésére is. Minthogy az összeírás előkészületeinek idején a visszacsatolt terület még katonai igazgatás alatt állott, ezt a munkálatot a m. kir. honvéd vezérkar főnökének 381.207/1 hdm. Vkf. polg. csop./1938. sz. rendelete szabályozta.

1) A felvidéki nép-, mezőgazdasági és állatösszeírás eszmei időpontja az 1938. évi december 14. és 15. napja közti éjfél volt; az összeírás tehát csaknem nyomban a terület felszabadulása után zajlott le ; az előkészítés munkálatait ezért egészen rövid időre kellett sűríteni.

2) Az adatgyűjtésre a karácsonyi ünnepek közelsége miatt kevesebb idő állott rendelkezésre, mint népszámlálásainknál ; maga a számlálás december 15. és 22. közt ment végbe s a begyűjtött és ellenőrzött anyagot 1939 január 2-ig kellett a Központi Statisztikai Hivatalhoz beterjeszteni. A helyszíni munkálatok befejező szakaszai alatt már a polgári igazgatás működött. Az erre való áttérés következtében, valamint a természetszerű kezdeti nehézségek miatt az anyag nem futott be teljes egészében határidőre a Központi Statisztikai Hivatalhoz. Lényegében azonban idejében lehetett az adatgyűjtést befejezni. Ebben nagy része volt annak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal körzeti kiküldöttek útján az összeírás közvetlen irányításáról is gondoskodott: közel száz alkalmazottja a számlálás tartama alatt a visszacsatolt felvidéki területen tartózkodott és a körzetükhöz tartozó községek felkeresésével ellenőrizte s vezette a munkálatokat. A kiküldött tisztviselők gondoskodtak — mégpedig ezúttal nemcsak a járások székhelyein, hanem jegyzőségenkint — a népösszeírásban résztvevő helyi közigazgatási tisztviselők és a számlálóbiztosok előzetes beoktatásáról is. Az összeírás a jelenlévő polgári népesség adatainak a begyűjtésére terjedt ki.

3) E célra a számlálólap szolgált, amely valamivel az 1930. évi népszámlálásnál bővebb terjedelemben kutatta a népesség adatait. A négyoldalasra bővült számlálólap

4) a következőkben tért el az 1930. évi népszámlálás számlálólapjától : új kérdésként felölelte a visszacsatolt területen tartózkodás időtartamát, az 1938 november 2. (az első bécsi döntés) előtti állandó lakóhelyet, nem szerinti tagolásban az összesen született, az életben lévő és az ellátatlan gyermekek számát, a gazdasági szakiskolai és tanonciskolái végzettség tu') Az összeírás az ideiglenes demarkációs vonalnak megfelelően foganatosíttatott; a csak utóbb, a végleges határmegállapítás során visszacsatolt 18 felvidéki községben és 2 községrészben az összeírást a Központi Statisztikai Hivatal 1939 március 15-én hajtotta végre. ®) E tekintetben említést érdemel, hogy a nyomtatványokat a Központi Statisztikai Hivatal időnyerés céljából teherautókon szállíttatta ki a helyszínére. ') A szabadság címén a visszacsatolt területen tartózkodó (egészen kisszámú) katonák és csendőrök összeírása azonban megtörtént. 4) Feldolgozásra csak az első két oldalon szereplő kérdések kerültek ; ezért ez a két oldal a feldolgozás előtt a csupán népes, ségnyilvántartási vonatkozású adatokat tartalmazó másik két oldaltól különválasztatott.