1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása, továbbá az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírások végeredményei (1941)
I. Bevezető megjegyzések - Az 1930. évi népszámlálás és az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírások - Az 1930. évi népszámlálás
BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK. Az 1930. évi népszámlálás és az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírások. Az elmúlt tíz esztendő folyamán, tehát az 1930. és 1940. év közt időrendben a következő nagy népességi adatgyűjtések zajlottak le : Az 1930. évi népszámlálás. Az 1935. évi népösszeírás. Az 1938. évi felvidéki népösszeírás. Az 1939. évi kárpátaljai népösszeírás. Az 1939. évi novemberi népösszeírás. A közlemény ennek az öt adatgyűjtésnek végeredményeit hozza nyilvánosságra. E bevezető megjegyzések az öt adatgyűjtésre és eredményeik értékesítésére vonatkozólag csak a legfőbb szempontokat foglalják össze, mégpedig a következő sorrendben : először az országnak a trianoni békeszerződés által megállapított területén végrehajtott három adatgyűjtésre, ú. m. az 1930. évi népszámlálásra és az 1935. évi s 1939. évi novemberi népösszeírásra, azután a területvisszacsatolásokat követő két adatgyűjtésre, az 1938. évi felvidéki és az 1939. évi kárpátaljai népösszeírásra vonatkozó szempontokat. Az 1930. évi népszámlálással és az időközi népösszeírásokkal részletesebben az ezekhez a bevezető megjegyzésekhez csatlakozó forrásjegyzékben felsorolt kiadványok és cikkek foglalkoztak, melyeknek útmutatásait az adatgyűjtések rendszerének és eredményeinek tanulmányozása során célszerű, sőt szükséges is figyelembe venni. Az 1930. évi népszámlálás. A korábbi népszámlálásokhoz hasonlóan az 1930. évi népszámlálást is külön törvény, az 1930. évi XXV. törvénycikk rendelte el. 1) A népszámlálás eszmei időpontja ezúttal is a december 31-i éjfél volt. Ennek az időpontnak és az előző népszámlálások rendszerének megfelelően 1930-ban is a jelenlevő népesség számbavétele történt meg. A számlálás azonban a népesség adatainak az összeírásán felül ez alkalommal nemcsak a lakóházak és a lakosi célt is szolgáló épületek számbavételére terjedt ki, hanem (rózsaszínű, illetőleg kékszínű külön kérdőívek útján) az önálló iparosokra és az önálló kereskedőkre vonatkozó adatoknak a begyűjtésére is ; a 12 évnél idősehb férfinépesség számlálólapjairól ezenkívül népességnyilvántartási célból külön (ú. n. zöldnyomású) másolati számlálólap is készült, de erre a közigazgatási rendészeti és testnevelési l) A törvénycikk ezúttal ismét meghatározta a népszámlálás eszmei Időpontját és rendelkezett a kapcsolatos egyéb összeírásokról is. célokból szükséges nyomtatványra a számlálóbiztosok csak meghatározott kérdések adatait vezették át. 1) A szorosabb értelemben vett népszámlálási adatgyűjtő-nyomtatványok közül az egyéni számlálólap a leglényegesebb. A népesség tulajdonságaira vonatkozó kérdések 1930-ban az igen sokoldalú kormányzati adatszükségletre való tekintettel szinte túlságosan megszaporodtak és kibővültek; az egyes kérdőpontok nagyban-egészben ugyanolyan sorrendben következtek a megnagyobbodott mértékű kérdőlapon, mint a korábbi népszámlálásoknál; a szabatosabban megszövegezett számlálólap azonban sok új — részben népességnyilvántartási természetű — kérdéssel is bővült [viszont néhány — már nem időszerű — kérdés elmaradt róla 2)]. így új az atya és az anya nevének, továbbá az atya foglalkozásának a társadalmi eltolódások megvilágítása céljából való tudakolása, az 1914 június 30-i állandó lakóhellyel párhuzamosan az 1918 október 31-i állandó lakóhely kérdése, annak kérdezése, hogyha az utóbbi lakóhely a trianoni határon túl feküdt, a megszámlált mikor és miért hagyta el azt, továbbá az alkalmazás időtartamára, az optálásra és az illetőségre, a szakképzettségre, a főiskolai oklevelekre, a tanulókat illetően pedig az iskolára vonatkozó kérdés is. Részben új vagy módosított kérdésként szerepeltek még a számlálólapon a katonai szolgálatra, a rokkantságra és a testnevelésre, cserkészetre és sportolásra, valamint a közsegélyezésre, végül a testi fogyatékosságot előidéző okokra 3) vonatkozó kérdőpontok. A házigyüjtőívet ezúttal a házigyüjtőíven foglalt utasítást kiegészítő pótrendelkezés következtében minden lakóházról és lakási célt szolgáló épületről lehetőleg külön kellett kiállítani. [A múltban az egy házszámhoz (majorhoz, tanyához) tartozó lakóházak adatai közös házigyüjtőíven, de külön sorban résziéteztettek ; a feldolgozás ezeket a lakóházakat egyenkint tagolta.] Ezen az adatgyűjtő-nyomtatványon, melyről csak egy (csupán 1920-ban időszerű) kérdéscsoport 4) hagyatott *) A népszámlálással egyidejűleg történt meg az 1925. évi XXVI. t.-<!., illetőleg a 200.000/1930. II. sz. B. M. rendelet alapján az országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék új összeállításához szükséges külön összeírás is, ') Elhagyatott pl. a világháború előtti foglalkozásra, a hadiözvegyekre és a hadiárvákra, a szántó-, kert- és szőlőterületre . és nem állandó lakosoknál az összeírás helyén-való tartózkodás tartamára vonatkozó kérdés, illetve részletezés s a világháborús katonai szolgálatra vonatkozó kérdések egy része. . •.•..•.;."). A testi fogyatékosságra vonatkozó kérdések azután a fogyatékosok orvosi szempontból különösen beható újabb összeírásának alapjául is szolgáltak. ....:,'. ') Ez a kérdéscsoport a háborúban vagy forradalmi mozgalmakban meghalt, eltűnt, illetőleg az 1920. évi népszámláláskor még hadifogságban volt férfiak felsorolására terjedt ki.