1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4–5. A népesség foglalkozása a főbb demográfiái adatokkal egybevetve s a népesség ház- és földbirtok viszonyai; Részletes demográfia és a lakóházak és lakások adatai (1936)

Általános megjegyzések

IV Altalános megjegyzések. A IV. rész táblázataiban (1—10. sz. táblák) közölt adatok az ú. n. foglalkozás - demográfiái feldolgozás eredményei. Ez a feldolgozás rendszerében az 1930. évi II. és III. köteteknél alapulvett ú. n. részletes foglalkozási (és vállalati) feldolgozásoktól több pontban eltér, ú. m. : a bányászat, ipar, kereskedelem és hitel, valamint a közlekedés körébe tartozó, de a részletes foglalkozási (és vállalati) feldolgozásoknál nem szakképzettségüknek, hanem a vállalat jellegének (a munkaadó foglalkozásának) megfelelő alcsoportokban kimutatott egyének eltartottjaikkal együtt itt már kivétel nélkül szakmájuknak megfelelő csoportba osztattak be ; ezért egyes altételek és e főcsoportok összegei nem egyeznek meg teljesen a II. és III. részben közöltekkel. (Az 1920. évi és az 1930. évi foglalkozási feldolgozásbeli egyéb eltéréseket illetőleg lásd az 1930. évi II. és III. kötetben az «Általános megjegyzések»-et és a II. kötet bevezető szövegét.) A IV. rész anyagát ezenkívül a közszolgálati és szabadfoglalkozások külön feldolgozásából nyert részletes adatok egészítik még ki. Az őstermelésnél (valamint a többi foglalkozásnál is) az önállók segítő családtagjainak (esetleges) eltartottjai az önállók eltartottjainak adataiban foglaltatnak. A gazdasági tisztviselők adatsorai a tehenészet, juhászat, baromfitenyésztés és a kertészet tisztviselőit is magukban foglalják, a tehenészet, juhászat stb. összes segédszemélyzete (a segítő családtagokkal együtt) pedig a gazdasági munkásoknál, azokkal együtt van kimutatva. A kertészeti munkások tételében a kertészet segédszemélyzete a tisztviselők és segítő családtagok nélkül foglaltatik. Az 1., 2. és 10. sz. táblázatoknál a «Mindössze» utáni «Ebből» részletezésénél a véderőből a tiszt és tisztviselő a «tisztviselő» sorba, az «altiszt, legénység és szolga», továbbá a «K. m. napszámosok» és végül a «Házicselédek» a «segédszemélyzet», a «Nyugdíjasok, tőkepénzesek stb.» az «önálló» sorba foglaltattak. A «Foglalkozásnélküliek és ismeretlen foglalkozásúak»-nál csak eltartottak vannak, akik foglalkozási viszony szerint nem részletezhetők s így az «Ebből» részletezésében nem foglaltatnak. Megjegyzendő még, hogy az «Ebből» alatt kiemelt «segítő családtag» sorokban mindig csak a «mezőgazdaság és kertészet»-nél lévő segítő családtagok vannak kimutatva, minthogy ezeket a társadalmi rétegződés szempontjából helyesebb az önállókhoz számítani, mint a segédszemélyzethez ; a többi foglalkozási ágban előforduló segítő családtagok viszont működésüknek megfelelően mindig a segédszemélyzetben foglaltatnak. Egyes táblázatokban a kötet csak a keresőkről közöl adatokat, a 2. sz. táblázatnál *) alatti jegyzetben azonban az eltartottak végadatai is közöltetnek. Az adatok csoportosítása minden esetben az egyén főfoglalkozása szerint történt. A ház- és földbirtokot (földbérletet) feltüntető táblázatok azonban nem csupán a főfoglalkozás szerint háztulajdonosokat, földbirtokosokat és földbérlőket, hanem a házzal (házrésszel), földtulajdonnal vagy földbérlettel rendelkező összes egyéneket mutatják ki. Itt jegyzendő meg, hogy a «földbirtoka van» rovatokban a csak telekkel bíró tulajdonosok is bennfoglaltatnak. A háza, házrésze nincs, földbirtoka nincs és földbérlete nincs rovatok csupán számszerű ellenőrzés céljából közöltettek ; népességi jelentőségük nincs, mert a ház- és földtulajdonosok, ill. földbérlettel bírók hozzátartozóit (eltartottjait) is felölelik. A tisztviselők minden táblázatnál külön szerepelnek, a segédszemélyzettel sohasem foglaltattak össze. Egyes táblázatoknál helyszűke miatt nincsen meg a részletezett népesség összes száma ; ilyen esetekben jegyzetben történt utalás arra, hogy a megfelelő összesen adat mely lapon található meg. A férjes nők házas termékenységének foglalkozási feldolgozásánál az önálló keresettel bíró nők saját foglalkozásuk, az eltartottak pedig férjük foglalkozása alapján soroztattak be. Ugyanitt a házasság időtartama tekintet nélkül a többszöri házasságkötésekre, mindig az első házasságkötési évtől számíttatott. A törvényhatósági táblázatok közigazgatási beosztásánál az 1930. évi népszámlálás I. részében alapul vett 1932. évvégi állapot volt irányadó. A 14. sz. táblázaton a születési hely törvényhatóságainak felsorolásánál a régi megyei beosztás szolgált alapul, a közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék «ugyanazon megyebeli születésű» népessége tehát teljes pontossággal nem állapítható meg. A többi adat felhasználásánál is figyelembe kell venni a tábla fej- és oldalszövegének elütő törvényhatósági részletezését, azt ugyanis, hogy az összeírási törvényhatóság az 1932. évvégi közigazgatási beosztásnak, a születési hely törvényhatósága pedig a régi (1910. évi) beosztásnak megfelelően állapíttatott meg. A műveltségi adatoknál a közlemény mindkét részében a magasabb műveltségi fokozatokat elvégzettek nem foglaltatnak az alacsonyabb fokozatokat elvégzettek számában, úgy, hogy az illető műveltségi fokozattal bíró egyének teljes száma csak a magasabb műveltségi fokozatok adatainak hozzáadásával állapítható meg. Kivételt képeznek az 1. sz. táblázat 77—80. rovatai (legalább 6 elemit végzett), a 24. sz. táblázat 26. és 27. rovatai (általában írni és olvasni tud), továbbá a 36. és 37. sz. táblázatok, amelyeknek adataiban az elemi iskola 4. osztályától (ill. az 1. sz. táblázaton az elemi iskola 6. osztályától) kezdve minden magasabb műveltségi fokozat is benn foglaltatik. A népszámlálási feldolgozás során a 6 éven aluli népesség teljes egészében analfabétának vétetett ; a 6 éven felüli népesség összes száma a 17. sz. táblázat 5. és 8. rovatainak az összes népességből való levonása útján állapítható meg. A 16. sz. tábla 1920. évi része az 1920-as népszámlálás végrehajtása után Magyarországhoz visszacsatolt községeket és községrészeket nem foglalja magában.