1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népesség foglalkozása részletesen és a vállalati statisztika (1935)

A foglalkozások rendszeres névjegyzéke

9* (78); facipő-(fapapucs)-készítő (78); faedény-, fakanál- és faesz­közkészító (78); fakalitkakészítő (78); fakonyhaeszközkészítő (78); falapátkészítő (78); falrakó, faltömő, falverő (172); fa­méhkaptárkészítő (78); faolvasókészítő (78); faragó (78); faragó és faszerszámkészítő (78); faruhafogaskészítő (78); faszerszámkészítő (78): favillakészítő (78); fonás-szövés gyap­júból (93); fonás-szövés lenből, kenderből stb. (95); fúró­készítő (23); furulyakészítő (52;; fűrészes (67); gatyamadzag­fonó (95); gerebenkészítő (78); gölöncsér (64); gyapjúfésű­készítő (78); gyapjútarisznyaszövő (93); gyékényfonás (81); gyékényszakajtókötő (81); gyermekjátékkészítő (77); hálókötés (94); harisnyakötő (97); hasurakészítő (81); házi- és népipar k. m. n. (199); házifaipar k. m. n. (78); hímzés (98); hímzés­és varrás (107); horgolás (98); horgolás és varrás (107); hur­kakészítő (134); igakészítő (78); iszkábakovács (21); járom­készítő (78); kalácssütő (125); kanalas (78); káposztasava­nyító (133); karókészítő (67); kas-(kocsikas-) és kosárkötő (84); kas-(méhkas-)kötő (82); kasornyakészítő (94); kaszanyél­készítő (78); katlankészítő (35); kemencejavító (183); kenyér­és kalácssütő (125); kenyérsütő (125); kocsikaskötő (84); kocsirúdkészítő (78); kolompárcigány (39); kosárfonás (84); kötés (97); kötés és varrás (107); laskakészítő (126); len­tarisznyaszövő (95); madzag- és meszelőkötés, ha a madzag­kötés jelentékenyebb (94); madzagverő (94); méhkaskötő (82); meszelőkötés (91); mézespogácsakészítő (131); mosódeszka­készítő (78); művirágkészítő (113); nádazó (175); nád- és zsuptetőkészítő (175); nádfedő (175); nádfonó (80); női kézi­munka k. m. n. (107); opánka-(bocskor)-készítő (115); orsó­készítő (73); papucsos (116); parasztházépítő (170); paraszt­tűzhelyrakó (183); pipaszurkálókészítő (27); pokrócszövő (93); rokkakészítő (73); rostás (27); rózsafüzérkészítő házi­iparitelep (78); sármunkás (172); sarus (115); sásfonó (81); seprőkötő (83); szalmafonadékkészítés (82); szalmakalap­készítő (112); szalmaszakajtókötő (82); szalmatetőfedő (175); szatyorfonás (81); szegkovács (26); székfaragó (72); székfonó (80); szitakéregkészítő (78); szőnyegszövő (93); szövés gyap­júból (93); szövés lenből, kenderből stb. (95); szövőszékbor­dakészítő (78); takácsszerszámkészítő (78); tapasztó (172); taplókalapkészítő. taplókészítő, taplópiperetárgyak készítése (78); tarhonyakészítő (126); tarisznyás (bőrtarisznyakészítő) (89); téglavető (63); teknőfaragó, teknőkészítő, teknős, teknő­vájó (78); tepsikészítő (39); tilinkókészítő (52); tollfosztó (91); tordaípogácsakészítő (131); üstfoltozó (35); üstkészítő (35); vályogvető (63); vályukészítő (78); varrás (107); vas­szerszámkészítő (23); vászonszövő (95); vesszőből font bú­torok készítése (80); zsákfoltozás, zsákvarrás (95): zsin­dely* és deszkakészítés (67); zsindelykészítő, zsindelyvágó (67); zsinegkötés (94); zsupfedélkötő (175).] c) 201. V á n d o r i p a r,*) [Ablakos (176); ablakos és üveges (176); borfejtő (199); böllér (134); cigánykovács (21); disznóvágó (134); drótos (27); esernyő- és napernyőjavítő (108); faragó (78); fényképész (189); fúró- és vasszerszámkészítő (23); fűrészélesítő és fű­részreszelő (23); fűrészreszelő (23); házaló üveges (176); herélő (199); herélő és patkányírtó (199); káposztavágó (133); kolom­párcigány (39); köszörűs (29); órás, órajavító (54); patkány­irtó (199); serpenyőfoltozó (21/a); sertésvágó (134); sodronyos (27); szecskavágó (199); tepsifoltozó, tepsikészítő (39); üst­foltozó, üstkészítő (35); üveges (176); vándoriparos k. m. n. (199).] II/C. Kereskedelem és hite!. a) Tulajdonké I. Állatokkal s mezőgazdasági és 202. Lókereskedés. 203. Marhakereskedés. [Borjúkereskedő; jószágkereskedő; marhakereskedő; vá­góhídi vásárpénztár.] 204. Sertéskereskedés. [Disznókereskedő; sertéskereskedő.] 205. Juhkereskedés. 206. Élőbaromfikereskedés; leöltbaromfi- és tojás­kereskedés is, amennyiben élőbaromfikereskedéssel kapcsolatos. [Baromfihízlalda; baromfikereskedés; lúdhízlaló.] 207. Hal- és rákkereskedés. 208. Egyéb állatokkal való kereskedés. [Madárkereskedés; pióca-(nadály-)kereskedés.] 209. Gabonakereskedés; termény- és lisztkereskedés is, amennyiben gabonakereskedéssel kapcsolatos. [Búzakereskedő; gabona- és lisztkereskedő; gabona- és terménykereskedő; gabonakereskedő; kukoricakereskedő; ten­gerivel kereskedő; zabkereskedő.] 210. Lisztkereskedés; terménykereskedés is, amennyi­ben lisztkereskedéssel kapcsolatos. [Liszt- és terménykereskedő; lisztkereskedő.] 211. Terménykereskedés. [Aszaltszilvakereskedő; dohánykereskedő; dohánykivi­teli kereskedés; katonai terményszállító; kendermagkeres­peni kereskedelem. állati termékekkel való kereskedés. kedő; komlókereskedő; korpakereskedő; lenmagkereskedő; mag- és növénykereskedő; magyar mezőgazdák szövetkezete; malátakereskedő; szalmakereskedő; szecskakereskedő; széna­kereskedő; szilvaízkereskedő; takarmánykereskedő; termény­kereskedő.] 212. Főzelékkel és konyhakerti növényekkel való kereskedés. [Burgonyakereskedő; főzelékkereskedő; hagymakereskedő; hüvelyesekkel kereskedő; konyhanövénykereskedő; nyersugorka­kereskedő; tormakereskedő; zöldségkereskedő.] 213. Gyümölcs- és szőlőkereskedés. [Almakereskedő; gesztenyekereskedő; gyümölcskereskedő; szilvakereskedő; szőlőkereskedő.] 214. Élőfa- és virágkereskedés. [Babérlevélkereskedő; élőfakereskedő; élővirágból ké­szült sírkoszorúval való kereskedés; élővirággal kereskedő; virágkereskedő.] 215. Kender- és lenkereskedés. [Kender- és lenkereskedő; kenderkereskedő; kenderkóc­kereskedő; lenkereskedő.] 216. Pamut- és jutakereskedés. 217. Gyapjúkereskedés; egyéb állati szőrrel való kereskedés is, amennyiben gyapjúkereskedéssel kap­csolatos. 218. Nyersbőrkereskedés; bőr-, csont-, toll- és rongy­kereskedés is, amennyiben nyersbőrkereskedéssel kapcsolatosak. [Bőr- és nyersbőrkereskedő; nyersbőr- és csontkeres­kedő; nyersbőr- és rongykereskedő; nyersbőr- és tollkeres­kedő; nyersbőrkereskedő.] *) A házi és népipar, valamint a vándoripar csoportjában csakis azok a foglalkozások vannak felsorolva, melyek kizárólag vagy főkép háziiparilag, illetőleg vándoriparszerűleg űzetnek. Azok a foglalkozások ellenben, amelyek rend­szerint és túlnyomóan a tulajdonképeni ipar körébe tartoznak, de házi- és népipari, illetőleg vándoripari jellegűek is lehetnek, itt mellőztettek, mert különben a tulajdonképeni ipar legtöbb alcsoportjának ismétlése lett volna szükséges. Az egyes foglalkozási ágak megnevezése mellett zárójelbe foglalt számok azokat az ipari alcsoportokat jelentik, amelyekbe a házi- és népipar, illetőleg vándoripar további részletezése esetén az egyes házi- és népipari, illetőleg ván­doripari foglalkozásokat be kell osztani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom