1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 5. Befejező megjegyzések

43* A tanyarendszer és a többi agrárkülterület elütő jellege főleg az önállók és a gazdasági cselédek eltérő százalékában nyer kifejezést. Ahol a tanyai település az uralkodó forma, ott a kereső népesség több, mint fele birtokos és bérlő (a segítőcsaládtagokkal együtt), túlnyomó többsége (négyötöde) pedig önálló és napszámos ; viszont az uradalmak, majorságok vidékein a gazdasági cselédség van relatív többségben. Megjegyzendő, Jiogy a munkások, napszámosok tétele a kisebb birtokkal vagy bérlettel bíró földmíves napszámosok egy részét magában foglalja, az önállók (birtokosok) aránya tehát a kimutatottnál valamivel magasabb. És száma is több pl. a Tanyavilág területén, mint az összeállításban közölt 105.000 fő. Jellemző adatként említhetjük még meg, hogy a mezőgazdasági kereső önállók közül a Tanyavilágban 32-0 % 10—50 kat. holdas birtokos ill. bérlő, 57-3 % pedig 10 kat. holdon aluli birtokkal vagy bérlettel bir, tehát mintegy 10 % rendelkezik nagyobb birtok vagy bérlet felett. Ezeknek és az eltartottakra vonatkozó számoknak jelentőségéről a következő adatfelsorolás ad végső tájékoztatót, melynél sajnos az országos (községi) és a külterületi feldolgozás jelzett eltéréseire való tekintettel az összes önállókat, valamint a 10 kat. holdon aluli birtokosokat a földmíves napszámosokkai együtt mutathatjuk csak ki : Az illető foglalkozási kategória országos lélekszámából a Tanya- az egyéb ag- az egész agrárVilágra rárkülterületie külterületre jutott % Őstermelés keresői együtt... 18-8 6-6 25-4 Mezőgazdasági és kertészeti önálló keresők, segítőcsaládtagjaik és kereső földmíves napszámosok együtt 16-7 4-3 21-0 10—50 kat. holdas kereső birtokosok és bérlők 20-0 2-5 22-5 10 kat. holdon aluli kereső birtokosok és. bérlők a kereső földmíves napszámosokkal együtt 15-5 5-2 20-7 Kereső gazdasági cselédek.. 35-8 24-4 60-2 Őstermelés eltartottjai együtt 21-1 8-1 29-2 Önállók és földmíves napszámosok eltartottjai együtt 18-0 3-9 21-9 Gazdasági cselédek eltartottjai 38-0 29-6 67-6 Ha még hozzávesszük, hogy az iparforgalmi népességnek mindössze 5-8 %-a élt 1930-ban agrárkülterületen, egyedül a Tanyavilágon pedig 3-7 %, továbbá, hogy a többi foglalkozási ágazatokhoz tartozó lakosságból 5-2 ill. 3-6 %-ra rúg a megfelelő két arányszám és végül általánosságban is utalunk a 23. sz. tábla törvényhatósági adatsorainak értékes tanulságaira, nyers vonásokkal a lehetőséghez képest teljes képet adtunk e közigazgatásilag is rendezésre váró problémakomplexum gazdasági és demográfiái jelentőségéről. 5. Befejező megjegyzések. Az előadottak a rendelkezésre álló időbeli és térbeli keretek közt a népesség társadalomgazdasági életmegnyilvánulásait befolyásoló hatóokok futó érintésével elsősorban csupán a statisztikai (felvételi és feldolgozási) momentumok hangsúlyozására s a legjellegzetesebb országos eredmények felsorakoztatására törekedhettek. A főbb foglalkozási adatokat teljes törvényhatósági részletezésben az arányszámokkal is telehintett, idecsatlakozó összefoglaló táblasorozat teszi szemlélhetővé. A négy nagy terjedelmű részletes kimutatás pedig községek, sőt kerületek és külterületi lakotthelyek szerint tagolt adatkincsével a mélyebb összefüggések feltárásának, a részletes helyi kutatásoknak lehet anyagforrása. Az országos végeredmények kartonján halvány körvonalakkal megelevenedő képről sajnos nem hiányoznak a kedvezőtlen színfoltok : a mezőgazdaság népességeltartó képességének megcsappanása, az iparforgalmi munkanélküliség, a tulajdonképpen produktív munkát már alig végző néprétegek aránytalan térfoglalása stb. De nem nélkülözzük a kedvező alapvonásokat sem. Hiszen a legutóbb lepergett tíz esztendő legtöbb foglalkozás-statisztikai részlettünete a magyar nemzet gazdasági küzdőképességének, a sarkaiból kifordított közgazdaság újjáépítő erejének a jele. Pedig az 1930. évi népszámlálás válságperiódust örökített meg! Azóta ugyan még jobban megnehezült az idő járása felettünk, a gazdasági élet azonban már túl van a mélyponton s nehéz munka árán, de biztosan közeledik az 1930 körüli szint fölé. A legutolsó népszámlálás nem minden foglalkozási eredménye fedi tehát a mai állapotokat száz százalékig. Rendkívül nagy anyaga azonban a kisebb módosulások ellenére is szilárd bázisát alkothatja a most pergő évtized folyamán annak az egyedül jogosult gazdaságpolitikának, mely minden megmozdulásában féltő gonddal ügyel arra, hogy a közgazdaság legértékesebb nyersanyaga, egyben pedig a legdrágább nemzeti kincs : maga a népesség.