1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 3. Az egyes foglalkozási főcsoportok fontosabb adatai

37* e) Kereskedelmi- és hitel- stb. nagyvállalatok- 1930-as népszámlálásunk a tulajdonképeni kereskedelem és a hitelügy körében a 20-nál több segédszemélyt

1) alkalmazó ú. n. nagyvállalatok adatait ezúttal is a bánya- és iparvállalatokhoz hasonló részletezéssel mutatja ki. A 19. táblában idevonatkozólag nyújtott törvényhatósági adatkép felettébb tanulságos, bár a kereskedelmi (fogyasztási) és a pénz-, hitel- és biztosításügyi vállalatok egybeolvasztása a jellegzetes vonások és tanulságok kihámozását megnehezíti. Mindenesetre nagy eltolódásra vet fényt, hogy az 1930-as felvétel 427, a tíz év előtti viszont csak 348 vállalatot mutatott ki, a segédszemélyzet létszáma azonban akkor 40.241, most mindössze 38.991 volt. Az átlagos személyzeti létszám tehát megkissebbedett, 116-ról 91-re szállt le. A nagyságszerinti tagozódás 1920-ról és 1930-ról a következő képet tárja elénk : A vállalatok A segédszemélyzet Nagyságkategória száma száma

1) 1920') 1930 1920

2) 1930 21—50 216 283 6.569 8.544 51—100 56 76 3.859 5.251 101—200 36 33 4.699 4.653 201—300 ( segéddel 17 9 4.301 2.263 301—500 ( segéddel 8 12 3.293 4.414 501—700 5 9 3.086 5.477 701—1000 3 1 2.464 960 1000-nél több 7 4 11.970 7.429 Összesen .... 348 427 40.241 38.991 A mammutvállalati típus (főleg az idetartozó hitelvállalatok) lejjebb szorulása következtében a középtípus (301—700 főnyi segédszemélyzet) és hasonlóképen a kisebb, legfeljebb száz alkalmazottal dolgozó vállalatkategória megerősödött. Az összpontosítás foka azonban itt nem is annyira függőleges, mint inkább vízszintes irányban feltűnő. A 427 nagyvállalatból ugyanis 335 Budapesten

3) székel, további 80 a tj. és megyei városokban és csak 12 a községekben.

4) Még szembetűnőbb Budapest túlsúlya a segédszemélyek száma alapján : a 38.991 főnyi országos végadatból 35.825 fő (91-9%) Budapest részesedése. A 201-nél több segédszemélyt alkalmazó kereskedelmi, hitel- és biztosítási nagyvállalatoknak kivétel nélkül a székesfővárosban van a székhelye. Kétségtelen azonban, hogy a J) A tisztviselőkkel együtt. ») Az 1920. évi népszámlálás óta visszacsatolt községek nélkül (a kétféle adat tehát egyezik). 3) Nagy-Budapesten pedig 344. 4) A Budapest-környéki községeket is ideértve. vidéki fióküzleteknek a budapesti központba való beolvasztása

1) épen a nagyobb fogyasztási és hitelvállalatok földrajzi eloszlásáról ad erősen torzított képet, bár az egyes vállalatok erőviszonyait jól láttatja. E szerint, amikor a húsznál több tisztviselőt és egyéb segédszemélyt foglalkoztató kereskedelmi és hitelvállalatok alkalmazottainak foglalkozási és demográfiái jellemvonásait ismertetjük, egyúttal tulajdonképen a budapesti vállalatokét is megörökítjük. Elsősorban a két nem eltérő szerepe érdemel figyelmet. A kereskedelmi stb. nagyvállalatok egy árnyalattal kevesebb nőt (22-4%) alkalmaznak, mint a húsznál több segédszemélyt foglalkoztató ipari vállalatok (25-6 %). De náluk is a tisztviselői munkakörben a legmagasabb a kereső nők aránya : az irodai alkalmazottak közül pontosan minden negyedik nő. Tekintettel arra, hogy az idesorozott nagyvállalatok egy része bank és egyéb pénzintézet, nem meglepő a foglalkozási viszony szerinti rétegeződésnek a bánya- és iparvállalatoktól elütő, egyéni íze : A segédszemélyzet

2) szám szerint 19 20

8) 19 3 0 Növekedés v. fogyás (—) 1920— 1930 Kereskedelmi stb.\ tiszt- 25.312 Műszaki J viselő 172 Művezető, előmunkás stb. 1.385 Segéd, munkás stb., tanonc Soffőr, szolga .... szerint 23.833 —1.479 110 — 62 2.411 1.026 %-ban — 5-8 -36-0 74-1 i>13.372 9.685 2.952 }735 5-5 Összesen 40.241 38.991 —1.250 — 3 1 A segédszemélyzet számának 1920—1930. évi csökkenése tehát egészen a tisztviselő megnevezés alatt összefoglalt igazgatási, irodai, műszaki alkalmazottakra jut. A művezetők és a segédek számában mutatkozó kicserélődés viszont részben felfogásbeli különbségekkel indokolható, de szervezeti eltérésekre is mutat. Tanulságos a segédszemélyzet fontosabb csoportjai szerinti tagolt demográfiái adatok felsorakoztatása : *) Például Budapestnél egy tételben foglal helyet a 3.893 budapesti és vidéki segédszemélyt foglalkoztató Hangya fogyasztási szövetkezet. a) A tisztviselőkkel együtt. 3) Az 1920. évi népszámlálás után Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül. Megnevezés Az összes segédszemélyzet

1) A kereskedelmi, műszaki tisztviselők A művezetők, előmunkások Az egyéb segédszemélyzet Megnevezés százalékában Megnevezés 1920») 1930 1920») 1930 1920») 1930 1920«) 1930 Külföldi állampolgár Magyar anyanyelvű Magyarul tudó Róm. kat. ^ Református 1 vaMs

i<. Ág. h. ev. ( Yaiias

ű Izraelita ) 94-6 99-4 54-2 11 «9 5-8 26-6 1-5 97-0 99-9 51-0 13-0 6-1 28-3 96-4 99-5 46-0 10-1 6-2 36-6 M 97-9 99-9 45-1 11-0 6-3 36-4 94-0 99-6 65-4 16-0 4-7 12-3 0-9 96-4 99-8 69-0 15-3 5-3 8-0 91-2 99-2 68-6 14-8 5-2 12-8 M 95-4 99-8 58-8 16-4 5-8 17-0 A tisztviselőkkel együtt. 2) Az 1920. évi népszámlálás óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül. Az adatokhoz nincs sok hozzáfűzni való. Tekintettel arra, nem magyar anyanyelvűek százaléka (3-0 %) az első pillanatra hogy a nagyvállalatok javarészét Budapest abszorbeálja, a feltűnőnek látszik ; itt azonban figyelembe kell venni, hogy az