1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 3. Az egyes foglalkozási főcsoportok fontosabb adatai

34* Foglalkozási viszony szerint az ipari nagyvállalatok segédszemélyzete

1) 1920-ban és 1930-ban a következőképen oszlott meg : Növekedés vagy A segédszemélyzet

1) fogyás <—> száma 19

2o—1930 1920*) 1930 6

Zá

m szerint /o-"«»' Kereskedelmi stb. I tiszt- 13.654 24.151 10.497 76-9 Műszaki I viselő 2.968 5.653 2.685 90-5 Művezető, előmunkás stb. 8.371 9.132 761 9-1 Segéd, munkás stb., tanonc^ 181.884\ Soffőr, szolga C} 148.006 'i^o^}

4

692

2) 3

1"

7 Összesen .. 172.999 233.864 60.865 35-2 *) A tisztviselőkkel együtt. s) Az 1920. évi népszámlálás óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül. A kereskedelmi, igazgatási és műszaki tisztviselői munkakör fontosságának növekedését mutatja, hogy míg tíz évvel ezelőtt a segédszemélyzet 7-9 %-a volt kereskedelmi és 1*7 % műszaki tisztviselő, 1930-ban az előbbi arányszám 10-3, az utóbbi pedig 2-4 %-ra nőtt. Ezidőszerint tehát már minden nyolcadik nagyvállalati alkalmazott «tisztviselő». Ezzel szemben a művezetők feladatkörének viszonylagos jelentősége a gyáriparban is alábbszállott, bár az 1920-ban kétségkívül abnormisan alacsony abszolút szám enyhe mértékben megnagyobbodott. Az egész segédszemélyzetre, valamint a főbb csoportokra vonatkozó demográfiái adatokból a következő összeállítás ad Ízelítőt: Megnevezés Az összes segédszemélyzet

1) A kereskedelmi, műszaki tisztviselők A művezetők, előmunkások Az egyéb segédszemélyzet Megnevezés százalékában Megnevezés 1920») 1 1930 1920«) 1 1930 1920«) 1 1930 1920») 1 1930 Külföldi állampolgár Magyar anyanyelvű Magyarul tudó Róm. kat. \ Református 1 aUás

ú Izraelita j 2-9 86-3 91-7 97-8 99-2 72-2 71-1 12-6 13-3 5-9 6-0 7-11 7-7 3-1 91-1 95-0 98-4 99-3 49-3 47-4 7-8 8-5 7-51 7-2 34-21 35-5 5-3 84-2 89-4 97-11 98-2 71-3 70-7 11-0 12-7 7-41 8-0 8-6 6-8 2-7 85-9 91-3 97-8 99-2 74-8 74-7 13-2 14-1 5-7 5-7 4-0| 3-5 Az idegen honosok aránya tehát még mindig elég magas, éspedig főleg a művezetők sorában ; itt lélekszámuk 485, míg a különféle tisztviselők között 932 s az egyéb segédszemélyzetnél 5.290 külföldi állampolgárt találunk. Anyanyelvre szintén a művezetőknél van a legtöbb nem magyar ajkú, a magyarság térhódítása azonban itt is jelentős. A magyar nyelv ismerete olyannyira előbbrehaladt, hogy aránya most már a 100 %-ot is megközelíti. Vallási szempontokból a belsővándorlások fokozódása révén a kevertség nőtt, a kisebb felekezetek arányszáma a katolikusok kárára emelkedett. Érdemes azonban a római katolikus vallást illetőleg is nagy többletről tanúskodó abszolút számokra szintén vetni egy szempillantást: Növekedés vagy Lélekszám <—> 1920») 1930 1920—1930 szám 0/ _hnn szerint Ud

n a) Összes segédszemélyzet') Római katolikus .. 124.822 166.266 41.444 33-2 Református 21.806 31.203 9.397 43-1 Ág. h. evangélikus. 10.240 14.085 3.845 37-6 Izraelita 12.357 17.942 5.585 45-2 b) Kereskedelmi, műszaki tisztviselők Római katolikus .. 8.189 14.141 5.952 72-7 Református 1.303 2.524 1.221 93-7 Ág. h. evangélikus. 1.248 2.150 902 72-3 Izraelita 5.679 10.571 4.892 86-1 c) Művezetők, előmunkások, stb. Római katolikus .. 5.965 6.457 492 8-2 Református 921 1.157 236 25-6 Ág. h. evangélikus. 618 731 113 18-3 Izraelita 720 620 —100 -13-9 d) Egyéb segédszemélyzet Római katolikus .. 110.668 145.668 35.000 31-6 Református 19.582 27.522 7.940 40-6 Ág. h. evangélikus. 8.374 11.204 2.830 33-8 Izraelita 5.958 6.751 793 13-3 *) A tisztviselőkkel együtt. ») Az 1920. évi népszámlálás óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül. Az elmondottak különösen a tisztviselőkre vonatkoznak. Körükben a zsidóság abszolút gyarapodása csaknem eléri a római katolikusokét; aránylag azonban a reformátusok törtek elő a legerőteljesebben. A református elem fokozatos elproletarizálódására mutat, hogy lélekszáma az egyéb segédszemélyzet sorában is nagyon megnövekedett. Földrajzi szempontokból az ipari nagyvállalatok városias, főleg fővárosias természetéről a 16. sz. tábla számol be. Legjellemzőbb erre, hogy a 30 legalább ezer alkalmazottal dolgoz» vállalat közül 26 Budapesten és tőszomszédságában terül el; a legnagyobb iparvállalatok munkásságának javarésze [

5/

a-a.) nagybudapesti gyártelepeken munkálkodott. A többi négy nagyipari vállalat közül 2 Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vm.-ben (Ózdon és Diósgyőrött, utóbbi 4.614 főnyi segédszemélyzettel), 1—1 pedig Nógrád és Hont megyében (Salgótarjánban) és Győr tj. városban települt. Az iparosodás térbeli eloszlása szempontjából jellegzetes a szénbányászat színhelye és a nagyipari vállalkozások telephelye közti szoros összefüggés. A nagyobb gyári üzemeknek, üzemközpontoknak Budapesten és környékén való koncentrálódását viszont az mutatja, hogy az iparvállalati tisztviselők több mint 3/

4-e esik ide, míg a segédeknek és munkásoknak nem is egészen 2/

3-a állt nagybudapesti vállalat alkalmazásában. A törvényhatósági adatok szerint a segédszemélyzet állampolgársági és anyanyelvi megoszlásában akad ugyan néhány erősebb kilengés (pl. Sopronban), nyelvtudás dolgában azonban egyszínű a kép, a magyarul nem tudók aránya csaknem mindenütt elenyésző. A vallási adatsorok többé-kevésbbé megfelelnek az illető megyében élő népesség hitfelekezeti összetételének. A legkirívóbb eltéréseket az előszeretettel iparforgalmi téren elhelyezkedő zsidóság produkálja. Erre a sok példa közül csak Bihar, Szabolcs és Szatmár megye izraelita vallású ipari tisztviselőinek 50%-on jóval felül emelkedő hányadosait idézzük. d) Kereskedelem és hitel. Az őstermelés stagnálásával, az