1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

II. Részletes kimutatások - 4. A tanyák, puszták, telepek, és egyéb külterületi lakotthelyek néhány foglalkozási adata

4. A tanyák, puszták, telepek és egyéb külterületi lakotthelyek néhány foglalkozási adata. Általános megjegyzések. A 4. sz. tábla adatai 1920-ban nem közöltettek. A 4. sz. tábla mindazoknak a községeknek s városoknak külterületi adatait tartalmazza, amelyeknek külterületén a népszámlálás időpontjában összesen legalább 10 lélek tartózkodott; a külterületi lélekszámot illetőleg tehát a tábla közel áll a teljességhez. Az 50 lakost meghaladó tanyák, puszták, telepek stb. adatai általában egyenkint {külön sorban) részleteztetnek, míg a kisebb lélekszámú külterületi településeké «Külterület» vagy «Egyéb külterület» gyüjtőtételbe összefoglalva találhatók meg. A kerületek (városrészek) szerint részletezett nagyobb városok és községek külterületi lakosságának teljes foglalkozási főcsoportosítását, valamint a külterületükön lakó mezőgazdasági és kertészeti, továbbá ipari népességnek részletesebb adatait a 2. sz. tábla összefoglaló (kerületi) sora, illetve a néhány nagyobb közigazgatási vagy földrajzi gyüjtőtételre vonatkozó esetleges külön adatsorok tartalmazzák. Az egyes községek és városok külterületi lakotthelyeinek adatait Összesítő («összesen») sorok, valamint amennyiben egyes községekhez csak egy külterületi sor tartozik, ez az összesen sornak megfelelő adatsor is dülten szedetett. Megjegyzendő, hogy a községek, városok, járások, vármegyék, országrészek összesítősora, valamint az országos végösszeg, illetőleg a kerületekre osztott városok és községek külterületének minden egyes kerületi összesítősora természetesen mindig az illető község, város stb., illetve kerület külterületi népességének összege. Az egyenkint részletezett külterületi lakotthelyek lehetőleg törzskönyvezett vagy helységnévtárilag nyilvántartott elnevezésük szerint sorakoznak a táblában, még pedig a községen belül betűrendben ; az «Egyéb külterület» tétele mindig a községi felsorolás végén áll. Ugyancsak alfabetikus a sorrend az esetleges földrajzi, helyi stb. gyüjtőmegnevezéseken belül. A 4. sz. tábla «Iparforgalom» megnevezésű rovatai (10. sz. rovat: kereső, 11. sz. rovat: eltartott) négy foglalkozási főcsoport, ú. m. 1) Bányászat és kohászat, 2) Ipar, 3) Kereskedelem és hitel, 4) Közlekedés keresőit, illetőleg eltartottjait egybefoglalva mutatja ki. A «Közszolgálat stb., véderő, nyugdíjasok stb.» megnevezésű rovatokban (12. sz. rovat: kereső, 13. sz. rovat: eltartott) három foglalkozási főcsoport, ú. m. 1) «Közszolgálat és szabadfoglalkozások, 2) Véderő, 3) Nyugdíjasok, tőkepénzesek stb.» keresői, illetőleg eltartottjai hasonlóképpen összefoglalva közöltetnek, az «Egyéb és ismeretlen» megnevezésű rovatok (14. sz. rovat: kereső, 15. sz. rovat: eltartott) pedig ugyancsak három foglalkozási főcsoport, ú. m. 1) Napszámosok k. m. n., 2) Házicselédek, 3) Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak keresőinek, illetőleg eltartottjainak egybefoglalt közlésére terjeszkednek ki. A «Mezőgazdaság és kertészet» megjelölésű rész 16., 17. és 18. rovata csupán az ill. kategóriába tartozó keresők számát mutatja ki (16.: önálló kereső összesen; 17.: kereső birtokos és bérlő 10—50 kat. holdnyi földbirtokkal ill. bérlettel; 18.: kereső birtokos és bérlő 10 kat. holdon aluli birtokkal ill. bérlettel). A 19. ill. 20. rovat az összes (mezőgazdasági és kertészeti) önállók segítőcsaládtagjait ill. eltartottjait mutatja ki. A «Mezőgazdaság és kertészet, önálló összesen» megnevezésű (16. sz.) rovat — valamint segítőcsaládtagjaik és eltartottjaik rovata is — a 2. sz. táblához hasonlóan nemcsak a birtokosok és bérlők, hanem a részes földmívesek, a kertészek és az egyéb mezőgazdasági és kertészeti önállók (illetve segítőcsaládtagjaik és eltartottjaik) számát is magában foglalja. Az «ebből birtokos és bérlő 10 kat. holdon alul» megnevezésű (18. sz.) rovat az ilyen birtokkal vagy bérlettel bíró kisbirtokosokon és kisbérlőkön kívül csupán azokat az egyéneket öleli fel, akik magukat kisbirtokos napszámosnak és kisbérlő napszámosnak nevezték meg, míg a 10 kat. holdon aluli birtokkal vagy bérlettel bíró, de magukat földmíves napszámosnak, mezőgazdasági napszámosnak stb. megnevező egyének a birtoktalan mezőgazdasági munkásokkal együtt a 23. rovatban (eltartottjaik pedig a 24. rovatban) sorakoznak. A népszámlálási anyag községi foglalkozási feldolgozása során a 10 kat. holdon aluli birtokkal vagy bérlettel bírók közül kifejezetten a számlálólapon szereplő megnevezés alapján csupán az 1 kat. holdon aluli birtokkal vagy bérlettel bíró egyének soroztattak be a mezőgazdasági önállók (birtokosok vagy bérlők), vagy a mezőgazdasági munkások rovatába, az 1—10 kat. hold birtokkal vagy bérlettel bíró egyének ellenben tekintet nélkül arra, hogy magukat kisbirtokos napszámosnak, kisbérlő napszámosnak, földmíves napszámosnak, mezőgazdasági munkásnak nevezték meg, a birtokosok és bérlők közé soroztattak. (L. 2. sz. tábla. «Általános megjegyzések».) Minthogy az 1930. évi népszámlálás községi és külterületi feldolgozásainak számszerű egyeztetése csak csekélyebb mértékben módosította az e tekintetben a községi feldolgozástól eltérő alapokon álló külterületi feldolgozás idevágó eredményeit, a jelen közlemény 2. sz. (községi) és 4. sz. (külterületi) táblájában kimutatott adatok egybevetésénél helyesen csak a 10 kat. holdon aluli birtokosok, bérlők (keresők) és a mezőgazdasági munkások (keresők) összefoglalt számából lehet kiindulni. Leggyakoribb rövidítések : m = major, p = puszta, t = tanya.