1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)
I. Általános jelentés - a) Szöveg - 2. A népesség megoszlása és fejlődése foglalkozási főcsoportok, valamint keresők és eltartottak szerint
15* 114-ről 115-re (a mezőgazdaságban 109-ről 114-re) emelkedik a női eltartottak aránya, 1) holott a nők 1920—1930. évi nagyobb vándorlási minusza ill. alacsonyabb lélekszámnövekedése alapján inkább az ellenkező jelenségre lehetett számítani. ^Említést érdemel, hogy 1930-ban száz keresőre 43 háztartásvezető háztartásbeli és 41 egyéb női eltartott jutott (az őstermelésnél 45 és 42 a megfelelő két hányados), míg a száz férfikeresőhöz viszonyított — kissé torzított — hányados alapján száz férfikeresőre 59 háztartásvezető háztartásbeli és 56 egyéb eltartott nő esett. A részlettünetek további méltatása helyett ideiktatjuk a jellemzőbb főeredményeket azzal, hogy természetesen a családalapítás gyakoriságának, a gyermekek átlagos számának stb. 1) megítélésére az alábbi— amúgy is csak az eltartott nők számát tagoló — adatokat csupán gondos mérlegelések után és akkor is csak óvatosan szabad felhasználni : x) Megjegyzendő, hogy az «egyéb» eltartottak adatai a gyermekeken és fiatalkorúakon kívül az összes többi eltartottakat (öregeket stb.) is felöleli. Foglalkozási főcsoport Eltartott nő összesen Eltartott nő ház tartásvezető| háztartásbeli egye D összesen Sz összesen áz keresőre jutó eltartott nő háztartásvezető egyéb háztartásbeli 1 tt összesen Foglalkozási főcsoport Eltartott nő összesen szám % szám í % szám Sz összesen áz keresőre jutó eltartott nő háztartásvezető egyéb háztartásbeli 1 tt összesen Foglalkozási főcsoport 1920 1) 1930 1920 1) 1930 Őstermelés 1,633.840 919.677 53-5 850.991 51-5 1,770.668 77 45 42 87 Bányászat és kohászat 54.204 25.735 1-5 29.802 1-8 55.537 135 73 85 158 Ipar 611.172 378.574 22-0 349.411 21-1 727.985 90 43 39 82 Kereskedelem és hitel 161.642 95.213 5-5 85.275 5-2 180.488 88 42 38 80 Közlekedés 167.530 80.494 4-7 80.424 4'8 160.918 142 71 71 142 Ipar-forgalom összesen 994.54» 580.016 337 544.912 32-9 1,124.928 97 46 43 89 Közszolg. és szabad foglalkozások 145.460 88.286 5-2 82.756 5-0 171.042 87 45 42 87 Véderő 27.149 12.383 0-7 10.245 0-6 22.628 31 30 25 55 Napszámosok k. m. n 31.745, 19.860 1-2 22.840 1-4 42.700, 63 33 37 70 Nyugdíjasok, tőkepénzesek stb 72.726 76.772 4-5 72.578 4-4 149.350! 73 45 43 88 Házi cselédek 12.932 5.091 0-3 8.484 0-5 13.575 8 3 5 8 Egyéb és ismeretlen fogl 63.211 15.857 0-9 61.083 3-7 76.94ÓI 143 26 98 124 Összesen 2,981.621 1,717.042 100-0 1,653.889 100-0 3,371.83 Íj 1 43 "1 84 ') Az 1920. évi népszámlálás végrehajtása óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül. Az egész férfi és női népesség 1930. évi foglalkozási főosztályok szerint való megoszlását csupán teljesség kedvéért és a fentebb bemutatott adatsorok tanulságának hiánytalanabb kiaknázása céljából mutatjuk be : Foglalkozási Férfi n szám épe % N ő i főcsoport Férfi n szám épe % s s é g szám % őstermelés .... 2,257.646 53-1 2,241.747 50-5 Bányászat és kohászat .... 59.029 1-4 56.012 1-3 Ipar 982.779 23-2 900.478 20-3 Kereskedelem és hitel 232.232 5-5 236.827 5-3 Közlekedés ... 169.089 3-8 169.786 3-8 Ipar-forgalom együtt .... 1.443,129 33-9 1,363.103 30-7 Közszolgálat és szabad fogl. . 204.636 4-8 230.146 5-2 Véderő 49.913 1-2 22.628 0-5 K.m.n. napszámos 58.648 1-4 63.690 1-4 Nyugdíjasok, tőkepénzesek stb 139.135 3-3 221.766 5-0 Házi cselédek . 16.756 0-4 180.423 4-1 Egyéb és ismeretlen fogl. .. 80.247 1-9 114.706 2-6 Összesen .... 4,250.110 100-0 4,438.209 1000 A két nem foglalkozási összetételében kiütköző eltérésekről {a házi cselédek, egyéb foglalkozásúak s kiváltképen a magasabb életkor következtében a nyugdíjasok stb. nagyobb aránya) a keresők és eltartottak adatainak taglalásánál már megemlékeztünk. A törvényhatósági táblasorozatot megnyitó 1. sz. főáttekintés foglalkozási főcsoportok és foglalkozási viszony szerint kombináltan mutatja be hazánk 1930. évi lakosságát. Tehát a népesség gazdasági és társadalmi keresztmetszetét egyidejűleg tárja fel. Későbbi tanulmányok tárgya lesz az idevágó adatok beható ismertetése. Most csak arra utalunk, hogy a szokásos önálló — tisztviselő —- segédszemélyzet hármas beosztás alapján meg lehet ugyan formálni a polgárság — értelmiség — munkásság, vagy más szóval a tőkés — szellemi munkás — fizikai munkáselemek magyarországi erőviszonyainak a képét : a kapitalista termelési rend, a közgazdaság, a technika újabb fejleményei azonban oly nagy eltolódásokat idéztek elő a népesség anyagi körülményeiben, jövedelmi lehetőségeiben, gazdaságtársadalmi életviszonyaiban stb., hogy a hármas csoportosítás ezidőszerint már csak durva tájékoztató értékkel bír. A régi középosztály vagyoni erejének megsemmisülése, agyári munkás tevékenységi körének a gépi munka előtérbenyomulásával kapcsolatos átalakulása, a kistisztviselők (alkalmazottak) és a tanult munkásság (művezetők stb.) kereseti viszonyainak kiegyenlítődése, új gazdasági vezetőréteg kialakulása stb. megannyi intő jel arra, hogy a nemzettest társadalmi tagozódásának megrögzítése során a nagyobb gazdasági, hivatási ágazatok népességét nemcsak a foglalkozási viszony, hanem egyéb ismérvek (pl. birtokterjedelem, műveltségi fok stb.) kombinatív figyelembevételével kell kisebb részekre bontani ; a népesség társadalmi szerkezetéről megközelítően élethű fényképet csupán a kisebb egynemű embercsoportok összefoglalása útján produkálhat a statisztika. Ezidőszerint erre nincs még mód. Az 1. tábla s az itt következő kiegészítő összeállítások tehát csupán nyers vonásokkal ábrázolhatják a népesség társadalmi rétegződését. Megjegyezni kívánjuk még, hogy a kereső segédszemélyzet nagy kategóriáját összeállításaink a munkabeosztás szerint, tehát mintegy üzemtechnikai szempontoknak megfelelően jellegzetes alcsoportokba osztva is szemléltetik. Elsősorban az 1930-ban megszámlált egész népesség foglalkozási főcsoportjainak és társadalmi kategóriáinak a kombinációja tanulságos :
